„Szakácskönyv/Mit-mihez” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
||
{{Szk-mit-abc}} |
{{Szk-mit-abc}} |
||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|}} |
|||
: |
|||
|} --> |
|||
Milyen hiánybetegségre mit csíráztassunk? |
|||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
||
53. sor: | 62. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Mit csíráztassunk?}} |
|||
Milyen hiánybetegségre - mit csíráztassunk? |
|||
arcüreggyulladás: retek |
|||
bőrbetegségek: búza, görögszéna, napraforgó, petrezselyem |
|||
fáradtság: búza, bab, lucerna, zsázsa |
|||
gyomorfekély: búza |
|||
hajhullás: búza, lucerna, zsázsa |
|||
hólyag- és vesepanaszok: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, petrezselyem, sarkantyúka |
|||
hörghurut: búza, retek, zeller |
|||
idegrendszeri problémák: búza, zeller, lucerna |
|||
impotencia: búza, lucerna, medvehagyma |
|||
ízületi gyulladás, reuma: búza, napraforgó, medvehagyma, zsázsa |
|||
keringési rendellenesség: hajdina, görögszéna, napraforgó, petrezselyem, fehér mustár |
|||
ödéma: bab, görögszéna |
|||
súlyfelesleg: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, retek, zeller |
|||
szemproblémák: napraforgó |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Adzuki babcsíra|Adzuki babcsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Adzuki babcsíra}} |
|||
:Kis szemű, vörös színű babfajta. Jellegzetes ízű, könnyen emészthető. Rendkívül népszerű egész Kelet-Ázsiában és a Himalája vidékén. |
|||
'''Tápanyagtartalom (100g-ban)''' |
|||
;Energiaérték: 1378 KJ / 329 kcal |
|||
;Fehérje: 19,9 g |
|||
;Szénhidrát: 50,2 g |
|||
;Zsír: 0,5 g |
|||
;Ásványi anyagok: kálcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium |
|||
;Vitamin: A, B1, B2, B3, B6, E |
|||
:Édes ízű, vesék működését serkentő. Gazdag proteinekben, eszenciális aminosavakban B1, B2 vitaminban. |
|||
:Ragukban, keleti ételekben, salátákban, szendvicsekben, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Árpacsíra |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|}} |
{{cím2|}} |
||
[[Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|bályeglép|100px|jobbra|Tölts fel képet!]] |
|||
: |
: |
||
|} --> |
|||
Az árpa a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje. Származási helye Tibet. |
|||
{{Alsó-mit-abc}} |
|||
Tápanyagtartalom (100g-ban): |
|||
Energiaérték: 1300 KJ / 311 kcal |
|||
Fehérje: 10g |
|||
Szénhidrát: 57g |
|||
Zsír: 1,8g |
|||
Ásványi anyagok: kálcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium |
|||
Vitamin: A, B1, B2, B3, B6, E |
|||
Felhasználása: pl. kásának |
|||
Elkészítése: A magokat előzetesen háromszoros vízmennyiségben legalább 3-4 órára, de akár 1 napra is beáztatjuk. Ugyanabban a vízben főzzük egyenletesen kis tűzön 25-30 percig, majd lefedve közepesen meleg sütőben (100-120-as fokozat) hagyjuk dagadni (maximum fél-1 órát). Célszerű lágy vizet használni (szénsavmentes ásványvizet, szűrt vizet), mert ezzel jelentősen lerövidül a főzési idő. |
|||
Jó tudni: a pirított árpa az otthoni tárolásnál jobban ellenáll az élősködőkkel szemben. |
|||
Az árpa fogyasztása erőt ad. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, A, B1, B2, B5, B6, E vitaminokat. |
|||
Az árpa csökkenti a koleszterinszintet, elősegíti a sejtépítést, méregtelenít és erősíti a csontrendszert. |
|||
: |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bíborhere csíra|Bíborhere csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Bíborhere csíra}} |
|||
:Rendkívül gazdag fehérjében, A, B komplex, C, E vitaminokban. |
|||
:Magas a foszfor, kálium, magnézium és kalcium tartalma. |
|||
:Jó hatással van az idegrendszerre. Görcsoldó és vértisztító hatású. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Búzacsíra|Búzacsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|}} |
|||
:A búza a világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje. A legrégibb termesztett növények egyike. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei igazolják. A búza élelmiszerkénti felhasználása főleg őrleményei formájában történik. Felhasználási területe széles körű; nagyobbrészt kenyeret készítenek belőle, de a kenyéren kívül még számos sütő-, tészta- és cukrászipari felhasználási módja van. |
|||
'''Felhasználása''' |
|||
:őrölve daraként és lisztként, csíráztatva csíraként fogyasztva. |
|||
:Nagy mennyiségben tartalmaz A, C és E vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot-és antioxidánsokat. |
|||
:Kiváló méregtelenítő, segíti az emésztést, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, jó hatással van a hormonok működésére. Erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást és gátolja a rákos sejtek életben maradását. |
|||
:Kenyerekben, gabonamüzliként, desszertekben, müzliszeletben, salátákban, levesekben. |
|||
: |
|||
|} |
|||
Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Brokkoli csíra|Brokkoli csíra |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Brokkoli csíra}} |
|||
:A, B, C, E, K vitaminokat tartalmaz. Ásványi anyagai: kalcium, vas, foszfor, kálium, magnézium. |
|||
:Tormára emlékeztető íze kiváló bármilyen szendvicshez, salátához, hidegtálakhoz, paradicsomos ételekhez. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csicseriborsó csíra|Csicseriborsó csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Csicseriborsó csíra}} |
|||
:Szénhidrátok, rost, fehérje, ásványi anyagok |
|||
:Kenyerekben, ragukban, mártásokban, salátákban, krémként, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Görögszéna csíra|Görögszéna csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Görögszénamag}} |
|||
'''Csíráztatás''' |
|||
: 12 óra áztatás után. Hőmérséklet 21 C°. Öblítés naponta kétszer. Csírázási idő 2-4 nap. |
|||
:Csíra hossza 6 mm. Ne hagyjuk hosszabbra, mert megkeseredik. |
|||
:Főzés max. 3 perc. |
|||
:Vasban, foszforban és nyomelemekben gazdag |
|||
:Ragukban, currykben, zöldséglevekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként. |
|||
:Felhasználható grillfűszernek is. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kerti zsázsa csíra|Kerti zsázsa csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Kerti zsázsa}} |
|||
:Jellegzetes, kissé kesernyés ízű csíranövény. Sok vitamint tartalmaz: A, C, E, béta-karotin. :Telítetlen zsírsavtartalma hatásos a szív és érrendszeri betegségek megelőzésére. |
|||
:Klorofilja vértisztító. Általános immunerősítő. Emellett enyhe vízhajtó, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, sőt potencianövelő hatásáról is ismert. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kölescsíra|Kölescsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Kölescsíra}} |
|||
:Áztatási idő 24 óra. Öblítés naponta kétszer. Csíráztatási idő: 3 nap. Csírahossz 2 mm. |
|||
:Sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. |
|||
:Rák megelőző hatással rendelkezik, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, gyulladás csökkentő, segít megelőzni a fogszuvasodást, megvédi a fogzománcot. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lencse csíra|Lencse csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|}} |
|||
:Sok foszfort, káliumot, és B1, B2 vitamint tartalmaz. Jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz, szunnyadó állapotban a magocska 28 %-a fehérje, ám csírázáskor megközelíti a 40 %-ot. |
|||
:Fogyasztható turmixokba összeturmixolt formában, de salátákra szórva igen dekoratív és egészséges ételt kapunk. |
|||
:Használható bármilyen köretbe, pl. barnarizsbe keverve is, felhasználásának csak a fantáziád szab határt. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lóherecsíra|Lóherecsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Lóherecsíra}} |
|||
:A és C-vitamin; nyomelemek |
|||
:Kenyerekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Lucerna csíra|Lucerna csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Lucerna csíra}} |
|||
:Lucerna csiráztatásra Áztatási idő: 4-6 óra. Öblítés naponta kétszer. Csíráztatási idő 5-6 nap. Csírahossz 3 mm. A,B,C,D,E,G,K vitamint és vasat tartalmaz. |
|||
:A lucerna csírát csak 7 nap után szabad fogyasztani, mert addigra lebomlik a "kanavanin". |
|||
:Maghéjjal együtt lehet enni, de 7 nap altt kicsi bojtos gyökereket is növeszt. |
|||
:Lúgosít, segít ízületi gyulladásnál, reumánál, fekélynél. Szoptatós anyáknál tejserkentő. |
|||
:B12 vitamin tartalma gyógyítja a vérszegénységet. K vitamin tartalma megelőzi a trombus (vérrög) kialakulását. |
|||
:Vastagbél gyulladásban szenvedők gyógy-tápláléka. Ezen kívül még A,B,C,D,E és K vitamint is tartalmaz. |
|||
Zöldséglevekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustármag csíra|Mustármag csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Mustár csíra}} |
|||
:Mustár csíraMustármag csíráztatásra Áztatási idő: 6 óra. Öblítés naponta kétszer. Csírástatási idő: 3 nap. Csírahossz: kb. 3-4 mm. Génmanipulált összetevőt nem tartalmaz. |
|||
:Kitűnő epe- és májbántalmakra. Oldja az izomfájdalmat, élénkíti a vérkeringést, tisztítja a vért, megszünteti a bőrkiütéseket. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/N/Napraforgó csíra|Napraforgó csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Napraforgó csíra}} |
|||
:Magas arányban tartalmaz A, B, C, E és D vitaminokat, valamint jódot, fluort, folsavat, foszfort, káliumot kalciumot, vasat. |
|||
:A jód az idegsejtek és a pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlen, a magnézium pedig nélkülözhetetlen az izom, agy és tüdőszövetek egészségének fenntartásához. |
|||
:Kenyerekben, gabonamüzliként, desszertekben, öntetekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Retekcsíra|Retekcsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Retekcsíra}} |
|||
:Kálium, C-vitamin |
|||
:Egy tisztító folyamatot indít el, kiüríti a bélférgeket, tisztítja a légzőszerveket, nyálkahártyát, ezzel csodálatosan gyógyítja a megfázást, homlok-, orrmelléküreg dugulást, szamárköhögést, lassan elhúzódó asztmát. |
|||
:A bélflóra szereti a retek anyagait, rothadás gátló és antiszeptikus hatású. Húgyvezeték, húgyhólyag, vese- és májtisztító. Magas foszfát tartalmú vegyületei tisztítják, szépítik a bőrt, elmulasztják a pattanásokat. |
|||
:Öntetekben, zöldséglevekben, mexikói ételekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Rozscsíra|Rozscsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Rozscsíra}} |
|||
:Tartalmaz B1 vitamint, kalciumot, niacint, fehérjét, keményítőt, rostot, szerves sót, szaharint, nitrogént, kazeint és foszfátot. |
|||
:Magas élelmi-rost tartalma miatt rendszeres fogyasztása javítja a bélműködést, enyhíti a székrekedést, csökkenti a vér koleszterinszintjét. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vöröshagyma csíra|Vöröshagyma csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Vöröshagyma csíra}} |
|||
:Zsenge, hagymaízű csíranövény. Kiváló gyulladáscsökkentő, antiszeptikus és gázoldó hatása van. |
|||
:Vértisztító. Enyhíti a gyomor és bélpanaszokat. B1, B2, C vitamint, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat tartalmaz. |
|||
: |
|||
|} |
|||
Szakácskönyv/Mit-mihez/V/Vörös káposzta csíra|Vörös káposzta csíra |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Vörös káposzta csíra}} |
|||
:Nagyon gazdag A, B6, C vitaminokban, valamint a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokban, mint a kálium, kalcium, kén, jód, vas. |
|||
:Tisztítja a vérrendszert, egészségesen tartja az érfalakat, erősíti a csontokat, a fogakat, jót tesz a bőr egészségének. |
|||
: |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/Szezámmag csíra|Szezámmag csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Szezámmag}} |
|||
:Fehérjében, kalciumban és egyéb ásványi anyagokban gazdag; B és E vitamin, zsírok, rost |
|||
:Kenyerekben, édességekben, gabonamüzliként, öntetekben, salátákban. |
|||
: |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/R/Rozscsíra|Rozscsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Rozscsíra}} |
|||
:B és E vitamin, fehérje, szénhidrátok, ásványi anyagok |
|||
:Kenyerekben, gabonamüzliként, müzliszeletben, salátákban, levesekben. |
|||
: |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Z/Zabcsíra|Zabcsíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Zabcsíra}} |
|||
:B és E vitamin, fehérje, szénhidrátok, rost, ásványi anyagok |
|||
:Kenyerekben, ragukban, gabonamüzliként, levesekben, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Z/Zöldborsó csíra|Zöldborsó csíra]] |
|||
__NOTOC__ |
|||
<noinclude>[[Kategória:Mit-mihez]]</noinclude>{{Szk-főcím}} |
|||
{{Szk-mit-abc}} |
|||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
|||
[[Fájl:.jpg|bályeglép|200px|jobbra|]] |
|||
{{cím2|Zöldborsó csíra}} |
|||
:Szénhidrátok, rost, fehérje, ásványi anyagok, A és C-vitamin |
|||
:Ragukban, mártásokban, öntetekben, salátákban, levesekben, csírapástétomként. |
|||
|} |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2016. január 3., 02:18-kori változata
* Mit-mihez/A | * Mit-mihez/B | * Mit-mihez/C | * Mit-mihez/D | * Mit-mihez/E | * Mit-mihez/F |
* Mit-mihez/G | * Mit-mihez/H | * Mit-mihez/I | * Mit-mihez/J | * Mit-mihez/K | * Mit-mihez/L |
* Mit-mihez/M | * Mit-mihez/N | * Mit-mihez/O | * Mit-mihez/Ö | * Mit-mihez/P | * Mit-mihez/R |
* Mit-mihez/S | * Mit-mihez/Sz | * Mit-mihez/T | * Mit-mihez/U | * Mit-mihez/Ü | * Mit-mihez/V |
* Mit-mihez/W | * Mit-mihez/X | * Mit-mihez/Y | * Mit-mihez/Z | * Mit-mihez/Zs |
Mit csíráztassunk?
Milyen hiánybetegségre - mit csíráztassunk? arcüreggyulladás: retek bőrbetegségek: búza, görögszéna, napraforgó, petrezselyem fáradtság: búza, bab, lucerna, zsázsa gyomorfekély: búza hajhullás: búza, lucerna, zsázsa hólyag- és vesepanaszok: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, petrezselyem, sarkantyúka hörghurut: búza, retek, zeller idegrendszeri problémák: búza, zeller, lucerna impotencia: búza, lucerna, medvehagyma ízületi gyulladás, reuma: búza, napraforgó, medvehagyma, zsázsa keringési rendellenesség: hajdina, görögszéna, napraforgó, petrezselyem, fehér mustár ödéma: bab, görögszéna súlyfelesleg: búza, görögszéna, lucerna, napraforgó, retek, zeller szemproblémák: napraforgó |
Adzuki babcsíra
Tápanyagtartalom (100g-ban)
|
Az árpa a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje. Származási helye Tibet. Tápanyagtartalom (100g-ban): Energiaérték: 1300 KJ / 311 kcal Fehérje: 10g Szénhidrát: 57g Zsír: 1,8g Ásványi anyagok: kálcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium Vitamin: A, B1, B2, B3, B6, E Felhasználása: pl. kásának Elkészítése: A magokat előzetesen háromszoros vízmennyiségben legalább 3-4 órára, de akár 1 napra is beáztatjuk. Ugyanabban a vízben főzzük egyenletesen kis tűzön 25-30 percig, majd lefedve közepesen meleg sütőben (100-120-as fokozat) hagyjuk dagadni (maximum fél-1 órát). Célszerű lágy vizet használni (szénsavmentes ásványvizet, szűrt vizet), mert ezzel jelentősen lerövidül a főzési idő. Jó tudni: a pirított árpa az otthoni tárolásnál jobban ellenáll az élősködőkkel szemben. Az árpa fogyasztása erőt ad. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, A, B1, B2, B5, B6, E vitaminokat. Az árpa csökkenti a koleszterinszintet, elősegíti a sejtépítést, méregtelenít és erősíti a csontrendszert. |
Bíborhere csíra
|
Felhasználása
|
Brokkoli csíra
|
Csicseriborsó csíra
|
Görögszénamag
Csíráztatás
|
Kerti zsázsa
|
Kölescsíra
|
|
Lóherecsíra
|
Lucerna csíra
Zöldséglevekben, salátákban, szendvicsekben, levesekben, csírapástétomként. |
Mustár csíra
|
Napraforgó csíra
|
Retekcsíra
|
Rozscsíra
|
Vöröshagyma csíra
|
Vörös káposzta csíra
|
Szezámmag
|
Rozscsíra
|
Zabcsíra
|
Zöldborsó csíra
|