„Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. december 10., 19:09-kori változata
Fehérgyűrűs csüngőlepke
A fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjához tartozó faj. Elterjedése, élőhelyeA Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységbben és a Duna–Tisza közén elterjedt. Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.) AlfajaiRendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható. Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni. MegjelenéseA hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is. ÉletmódjaA repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Közönséges ínfű Ajuga genevensis, Vajszínű ördögszem Scabiosa ochroleuca · Galambszínű ördögszem Scabiosa columbaria, Mácsonya Dipsacus fajokon, pl: Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus, és földi bodza, vagy gyalogbodza Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Lotus uliginosus, Lotus corniculatus. VeszélyeztetettségeMagyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj.
|