„Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
⚫ | |||
__NOEDITSECTION__ |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
|||
⚫ | |||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}} |
|||
⚫ | |||
A '''fehérgyűrűs csüngőlepke''' ''(Zygaena carniolica)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
A '''fehérgyűrűs csüngőlepke''' ''(Zygaena carniolica)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
||
==Elterjedése, élőhelye== |
==Elterjedése, élőhelye== |
||
⚫ | |||
A [[Bajkál-tó]]tól, a [[Tiensán]] hegységtől [[Anatólia|Kis-Ázsián]] és Közép-Európán át egészen [[Franciaország]]ig, Dél-[[Olaszország]]ig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. |
A [[Bajkál-tó]]tól, a [[Tiensán]] hegységtől [[Anatólia|Kis-Ázsián]] és Közép-Európán át egészen [[Franciaország]]ig, Dél-[[Olaszország]]ig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. |
||
A lap 2015. december 7., 22:17-kori változata
Fehérgyűrűs csüngőlepke
A fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjához tartozó faj. Elterjedése, élőhelyeA Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységbben és a Duna–Tisza közén elterjedt. Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.) AlfajaiRendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható. Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni. MegjelenéseA hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is. ÉletmódjaA repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Közönséges ínfű Ajuga genevensis, Vajszínű ördögszem Scabiosa ochroleuca · Galambszínű ördögszem Scabiosa columbaria, Mácsonya Dipsacus fajokon, pl: Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus, és földi bodza, vagy gyalogbodza Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Lotus uliginosus, Lotus corniculatus. VeszélyeztetettségeMagyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj.
|