„Kertészet/Lepkefélék/Nyárfaszender” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Nyárfaszender lapot a következő névre: Kertészet/Lepkefélék/Nyárfaszender |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. december 7., 14:30-kori változata
Nyárfaszender
A nyárfaszender (Laothoe populi) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
A nyárfaszender elterjedési területe Írországtól és Nagy-Britanniától kezdve Európa nagy részén át Ázsia mérsékelt és szubarktikus éghajlatú övezetéig terjed, kivéve Japánt. A természetes tájak pusztulása veszélyezteti a fajt.
Megjelenése
A nyárfaszendernek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 9 centiméter hosszú. Színezete szürkésbarna. Hátsó szárnyán belülről vöröses sáv látható. A hernyónak egy pár rágószájszerve van. A kifejlett szender szívó szájszervvel rendelkezik.
Életmódja
A rejtőszínű nyárfaszender napközben fatörzseken pihen, éjjel viszont szorgosan repked táplálékot, illetve partnert keresgélve. A hernyó nyárfa és fűzfa levelekkel táplálkozik, míg a felnőtt szender nektárt szív. A felnőtt nyárfaszender 3-4 hétig él.
Szaporodása
A kifejlett szender július végén bújik elő. A nőstény a tápnövényen helyezi el, kis csomókban a petéit. A petéből hét nap múlva mászik elő a hernyó. A hernyó zöld vagy kékeszöld színű, oldalán sárga sáv húzódik, légcsövei narancsszínűek. Az utolsó szelvénye tüske módjára felmeredő fartoldalékává fejlődött, ezzel tartja távol az ellenségeit. A lárvaállapot 4-5 hétig tart. Amikor elérkezik az ideje, a hernyó beássa magát a talajba és bebábozódik. A bábállapot nyáron 8 hétig, télen 6-8 hónapig tart.
Rokon fajok
A nyárfaszender közeli rokona a hársfaszendernek (Mimas tiliae).
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Nyárfaszender, 2011. március 1., 06:33 (CET)