Kertészet/Lepkefélék/Pókhálós molyok

A lap mérete: 16970 bájt

Pókhálós molyok

Kecskerágó-moly (Yponomeuta evonymella)

Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével
Röyken, Norvégia

„Nyári hernyófészek” hernyókkal
egy tarra rágott fán

A pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád névadó családja.

Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb biotópokban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A hernyók között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).

Egyes fajaik, mint például a pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus) egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az élősködő darazsak (Masarinae) általában kordában tartják (Brehm).

Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal

A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:

1. Fémesmolyfélék alcsaládja (Argyresthiinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Argyresthiidae néven önálló családként szerepel öt nemmel:

• Argyresthia
  • Kertészet/Lepkefélék/borókatű-aranymoly (Argyresthia abdominalis Zeller, 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
  • Kertészet/Lepkefélék/kökényfúró aranymoly (Argyresthia albistria Haworth, 1828) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • borókafúró ezüstmoly (Argyresthia arceuthina Zeller, 1839) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
  • galagonyafúró aranymoly (Argyresthia bonnetella, A. nitidella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • nyírrügyfúró aranymoly (Argyresthia brockeella Hb., 1813) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
  • berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella Zeller, 1839) – Magyarországon csak alkalmilag fordul elő (Horváth, 1997; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011);
  • almabimbófúró aranymoly (Argyresthia curvella L., 1761) – Magyarországon sokfelé előfordul (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • borókahajtás-aranymoly (Argyresthia dilectella Zeller, 1847) – Magyarországon szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
  • tölgyfúró aranymoly (Argyresthia glaucinella Zeller, 1839) – Magyarországon szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
  • égerbarka-aranymoly (Argyresthia goedartella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • almarügyfúró aranymoly (Argyresthia ivella Haworth, 1828) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
  • vörösfenyő-ezüstmoly (Argyresthia laevigatella Herrich-Schäffer|, 1855) – hazánkban többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
  • borókamagrágó aranymoly (Argyresthia praecocella Zeller, 1839) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
  • Meggyvirágmoly (cseresznyevirágmoly, meggyvirág-aranymoly, Argyresthia pruniella Clerck, 1759 avagy A. ephippella Fabricius, 1777) – Magyarországi; kártételéről 1917 óta tudunk; mára általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • Kecskefűzbarka-aranymoly (Argyresthia pygmaeella, A. rudolphella Denis & Schiffermüller, 1775) – Magyarországon sokfelé előfordul (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
  • Nyírfahajtás-aranymoly (Argyresthia retinella Zeller, 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul (Horváth, 1997; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • Májusfa-aranymoly (Argyresthia semifusca, A. spiniella Haworth, 1828) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
  • Bükkfúró aranymoly (Argyresthia semitestacella Curtis, 1833) – Magyarországon sokfelé előfordul (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • Madárbirs-aranymoly (Argyresthia sorbiella Treitschke, 1833) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
  • Kökényvirág-aranymoly (Argyresthia spinosella, A. mendica Stainton, 1849) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • tujafúró aranymoly (tujafúró ezüstmoly, Argyresthia thuiella Packard, 1871) – Észak-Amerikából behurcolt faj; elterjedési területének keleti határa Magyarország, ahol szórványos (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011);;
  • háromsávos boróka-ezüstmoly (Argyresthia trifasciata Staudinger, 1871) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

• Blastotere
• Eucalliathla
• Oligos
• Paraargyresthia

2. Attevinae alcsalád egyetlen nemmel:

• Atteva
  • Atteva punctella – az Egyesült Államok keleti partvidékén általános (Lakatos et al., 2006),
  • Atteva sciodoxa – Malajziában a gyógyszer-alapanyagnak termesztett tongkat ali (Eurycoma longifolia) ültetvények fő kártevője (Lakatos et al., 2006);

3. Rügymolyfélék alcsaládja (Praydinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Praydidae néven önálló családként szerepel három nemmel:

• Atemelia
• pókhálós nyírmoly (Atemelia torquatella Lienig et Zeller, 1846) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• Dictyoprays

• Prays
  • égerrügymoly (Prays fraxinella, P. curtisella Bjerkander, 1784) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • havasi égermoly (Prays ruficeps Heinemann, 1854) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

4. Saridoscelinae alcsalád egyetlen nemmel:

• Saridoscelis

5. Scythropiinae alcsalád egyetlen nemmel:

• Scythropia
  • pókhálós gyümölcsfamoly (Scythropia crataegella L., 1767) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

6. pókhálós molyformák (Yponomeutinae) alcsalád 148 nemmel:

• Abacistis
• Acmosara
• Acrataula
• Aemylurgis
• Aetherastis
• Aictis
• Amalthina
• Amblothridia
• Anaphantis
• Androgyne
• Anoista
• Artenacia
• Astaropola
• Balanoptica
• Banghaasia
• Betharga
• Bhadorcosma
• Buxeta
• Calamotis
• Callithrinca
• Caminophantis
• Campbellana

• Cedestis (Zeller, 1839)
  • hamvas fenyőtűmoly (Cedestis gysseleniella, C. gysselinella Zeller, 1839) – fenyveseinkben nem túl gyakori (Fazekas, 2001; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • szürke fenyőtűmoly (Cedestis subfasciella Stephens, 1834, avagy C. farinatella Duponchel, 1840) – hazánk fenyveseiben meglehetősen elterjedt (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• Charicrita
• Chionogenes
• Choutinea
• Circostola
• Citrinarchis
• Comocritis
• Conchiophora
• Coptoproctis
• Corinea
• Cylicophora
• Cymonympha
• Cyptasia
• Dascia
• Dianasa
• Diaphragmistis
• Ditrigonophora
• Eftichia
• Enaemia
• Entrichiria
• Epactosaris
• Epichthonodes
• Epidictica
• Epopsia
• Eremothyris
• Eriopyrrha
• Euarne
• Eucalantica
• Eucatagma
• Eucedestis

• Euhyponomeuta (Toll, 1941)
  • varjúháj-pókhálósmoly (Euhyponomeuta stannella Thunberg, 1788) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

• Euhyponomeutoides
• Eumonopyta
• Eustixis
• Exanthica
• Exaulistis
• Hedycharis
• Hesperarcha
• Hierodryas
• Hofmannia
• Ilychytis
• Iriania
• Iridostoma
• Isotornis
• Ithutomus
• Kessleria
• Klausius
• Lampresthia
• Lissochroa
• Litaneutis
• Lycophantis
• Macarophanta
• Metanomeuta
• Metharmostis
• Mnemoses
• Morotripta
• Mychonoa
• Nematobola
• Nesotropha

• havasmoly (Niphonympha Meyrick, 1914)
  • aranyfoltos havasmoly (Niphonympha dealbatella, N. albella Zeller, 1847) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);

• Nordmaniana
• Nosymna
• Nymphonia

• Ocnerostoma (Zeller, 1847)
  • fényes fenyőtűmoly (Ocnerostoma piniariella Zeller, 1847) – fenyveseinkben nem túl gyakori (Pastorális, 2011);
  • szürke csápú fenyőtűmoly (Ocnerostoma friesei Svensson, 1966) – fenyveseinkben szórványos (Pastorális, 2011);

• Oeta
• Opsiclines
• Orencostoma
• Oridryas
• Orinympha
• Orsocoma
• Orthosaris
• Palaetheta
• Palleura
• Paradoxus
• Parahyponomeuta

• Paraswammerdamia (Friese, 1960)
  • kökényfonó tarkamoly (Paraswammerdamia albicapitella Scharfenberg, 1805) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);
  • galagonyafonó tarkamoly (Paraswammerdamia nebulella, P. lutarea Goeze, 1783) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

• Parazelota
• Parexaula
• Pauridioneura
• Phasmatographa
• Piestoceros
• Plexippica
• Podiasa
• Porphyrocrates
• Procalantica
• Pronomeuta
• Protonoma
• Pseudocalantica
• Pseudocaprima
• Pseudorinympha

• Pseudoswammerdamia (Friese, 1960)
  • szemfoltos tarkamoly (Pseudoswammerdamia combinella Hb., 1786) – hazánkban sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• Pseudotalara
• Schistocyttara
• Spaniophylla
• Sporadarchis
• Stasiphron
• Steganosticha
• Stryphnaula

• Swammerdamia (Hb., 1825)
  • nyírlevélfonó tarkamoly (Swammerdamia caesiella, S. heroldella Hb., 1796) – hazánkban többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
  • berkenyefonó tarkamoly (Swammerdamia compunctella Herrich-Schäffer, 1855) – hazánkban közönséges (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • almalevél-tarkamoly (Swammerdamia pyrella (Villers, 1789) – hazánkban közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• Syblis
• Sympetalistis
• Synadia
• Syncallia
• Syncathartis
• Syncerastis
• Syncrotaulella
• Tanaoctena
• Tarphyscelis
• Teinoptila
• Terthroptera
• Thecobathra
• Themiscyra
• Thyridectis
• Thyrsotarsa
• Toecorhychia
• Toiana
• Trisophista
• Trochastica
• Trychnomera
• Typhogenes
• Xyrosaris

• pókhálós moly (Yponomeuta, Latreille, 1796) nem közel tíz, egymáshoz igen közel álló, monofág, ritkábban oligofág fajjal:
  • pókhálós kecskerágómoly (kecskerágó pókhálós molya, Yponomeuta cagnagella, Y. cognatella Hb.) – Magyarországon általánosan elterjedt (Brehm, 1960, Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós májusfamoly (kecskerágó-moly, Yponomeuta evonymella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós kökénymoly (Yponomeuta irrorrella Hb., 1796) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus Zeller, 1838 = Hyponomeuta malinellus) – a magyarországi

almások gyakori faja (Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• • pókhálós szilvamoly (zelnice pókhálós molya, Yponomeuta padella, Y. padellus L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Brehm, 1960, Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós bengemoly (Yponomeuta plumbella Denis & Schiffermüller) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós fűzmoly (Yponomeuta rorrella Hb., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • húszpettyes pókhálósmoly (Yponomeuta sedella, Y. vigintipunctata Treitschke, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

• Zelleria (Stainton, 1849)
  • téglavörös pókhálósmoly (Zelleria hepariella Stainton, 1849) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

• Zygographa

7. Alcsaládba be nem sorolt:

• Eudrymopa

Névváltozatok

• pókhálós molyok
• pókhálósmolyfélék<ref name="BuschmannC2003">