„Kertészet/Lepkefélék/Pókhálós molyok” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
(Nincs különbség)

A lap 2015. december 4., 21:20-kori változata

A lap mérete: 15748 bájt

Pókhálós molyok

Kecskerágó-moly (Yponomeuta evonymella)
Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével
Röyken, Norvégia
„Nyári hernyófészek” hernyókkal
egy tarra rágott fán

A pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád névadó családja.

Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb biotópokban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A hernyók között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).

Egyes fajaik, mint például a pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus) egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az élősködő darazsak (Masarinae) általában kordában tartják (Brehm).

Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal

A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:

1. Fémesmolyfélék alcsaládja (Argyresthiinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Argyresthiidae néven önálló családként szerepel öt nemmel:

  • Argyresthia
    • borókatű-aranymoly (Argyresthia abdominalis Zeller, 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
    • kökényfúró aranymoly (Argyresthia albistria Haworth, 1828) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • borókafúró ezüstmoly (Argyresthia arceuthina Zeller, 1839) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
    • galagonyafúró aranymoly (Argyresthia bonnetella, A. nitidella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • nyírrügyfúró aranymoly (Argyresthia brockeella Hb., 1813) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
    • berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella Zeller, 1839) – Magyarországon csak alkalmilag fordul elő (Horváth, 1997; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011);
    • almabimbófúró aranymoly (Argyresthia curvella L., 1761) – Magyarországon sokfelé előfordul (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • borókahajtás-aranymoly (Argyresthia dilectella Zeller, 1847) – Magyarországon szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
    • tölgyfúró aranymoly (Argyresthia glaucinella Zeller, 1839) – Magyarországon szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
    • égerbarka-aranymoly (Argyresthia goedartella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • almarügyfúró aranymoly (Argyresthia ivella Haworth, 1828) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
    • vörösfenyő-ezüstmoly (Argyresthia laevigatella Herrich-Schäffer, 1855) – hazánkban többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
    • borókamagrágó aranymoly (Argyresthia praecocella Zeller, 1839) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011);
    • meggyvirágmoly (cseresznyevirágmoly, meggyvirág-aranymoly, Argyresthia pruniella Clerck, 1759 avagy A. ephippella Fabricius, 1777) – Magyarországi; kártételéről 1917 óta tudunk; mára általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • kecskefűzbarka-aranymoly (Argyresthia pygmaeella, A. rudolphella Denis & Schiffermüller, 1775) – Magyarországon sokfelé előfordul (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011);
    • nyírfahajtás-aranymoly (Argyresthia retinella Zeller, 1839) – Magyarországon sokfelé előfordul (Horváth, 1997; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • májusfa-aranymoly (Argyresthia semifusca, A. spiniella Haworth, 1828) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
    • bükkfúró aranymoly (Argyresthia semitestacella Curtis, 1833) – Magyarországon sokfelé előfordul (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • madárbirs-aranymoly (Argyresthia sorbiella Treitschke, 1833) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
    • kökényvirág-aranymoly (Argyresthia spinosella, A. mendica Stainton, 1849) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • tujafúró aranymoly (tujafúró ezüstmoly, Argyresthia thuiella Packard, 1871) – Észak-Amerikából behurcolt faj; elterjedési területének keleti határa Magyarország, ahol szórványos (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011);;
    • háromsávos boróka-ezüstmoly (Argyresthia trifasciata Staudinger, 1871) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

2. Attevinae alcsalád egyetlen nemmel:

3. rügymolyfélék alcsaládja (Praydinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Praydidae néven önálló családként szerepel három nemmel:

  • Prays
    • égerrügymoly (Prays fraxinella, P. curtisella Bjerkander, 1784) – Magyarországon általánosan elterjedt (Horváth, 1997; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • havasi égermoly (Prays ruficeps Heinemann, 1854) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011);

4. Saridoscelinae alcsalád egyetlen nemmel:

5. Scythropiinae alcsalád egyetlen nemmel:

6. pókhálós molyformák (Yponomeutinae) alcsalád 148 nemmel:

  • Cedestis (Zeller, 1839)
    • hamvas fenyőtűmoly (Cedestis gysseleniella, C. gysselinella Zeller, 1839) – fenyveseinkben nem túl gyakori (Fazekas, 2001; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • szürke fenyőtűmoly (Cedestis subfasciella Stephens, 1834, avagy C. farinatella Duponchel, 1840) – hazánk fenyveseiben meglehetősen elterjedt (Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • Pseudoswammerdamia (Friese, 1960)
    • szemfoltos tarkamoly (Pseudoswammerdamia combinella Hb., 1786) – hazánkban sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
  • pókhálós moly (Yponomeuta, Latreille, 1796) nem közel tíz, egymáshoz igen közel álló, monofág, ritkábban oligofág fajjal:
    • pókhálós kecskerágómoly (kecskerágó pókhálós molya, Yponomeuta cagnagella, Y. cognatella Hb.) – Magyarországon általánosan elterjedt (Brehm, 1960, Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • pókhálós májusfamoly (kecskerágó-moly, Yponomeuta evonymella L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • pókhálós kökénymoly (Yponomeuta irrorrella Hb., 1796) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus Zeller, 1838 = Hyponomeuta malinellus) – a magyarországi

almások gyakori faja (Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

    • pókhálós szilvamoly (zelnice pókhálós molya, Yponomeuta padella, Y. padellus L., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Brehm, 1960, Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • pókhálós bengemoly (Yponomeuta plumbella Denis & Schiffermüller) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • pókhálós fűzmoly (Yponomeuta rorrella Hb., 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
    • húszpettyes pókhálósmoly (Yponomeuta sedella, Y. vigintipunctata Treitschke, 1758) – Magyarországon általánosan elterjedt (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

7. Alcsaládba be nem sorolt:

Névváltozatok

  • pókhálós molyok[1]
  • pókhálósmolyfélék<ref name="BuschmannC2003">


  1. Mészáros Zoltán, Szabóky Csaba [2005]. A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma (PDF), Bp.: Agroinform Kiadó. Meglátogatva: 2015. január 1..