Kertészet/Kártevők/Ribiszkeszitkár

Ribiszkeszitkár

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

Az üvegszárnyú ribiszkelepke avagy ribiszkeszitkár (Synanthedon tipuliformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.

Megjelenése

Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.

Életmódja

Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.

Fő tápnövényei:

• piros ribiszke,
• fekete ribiszke,
• aranyribiszke,
• köszméte.

A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:

• mogyoró,
• boróka,
• kecskerágó.

Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:

• szőlőben,
• málnában
• szederben.

A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Ribiszkeszitkár, 2011. január 6., 04:52 (CET)

Külső hivatkozások

• A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma