„Gomba/Ehető gombák/Sárga érdestinóru” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
{{TOC right}}
{{TOC right}}


[[Fájl:|right|250px]]
[[Fájl:Leccinum crocipodium.JPG|right|250px]]
{{Gomba infobox
| név=Sárga érdestinóru
| tráma=csöves
| kalap=domború
| lemezek=nincsenek
| tönk=csupasz
| spórapor=sárga
| életmód=mikorrhizás
| étkezési érték=ehető
}}

A '''sárga érdestinóru''' ''(Leccinum crocipodium)'' a tinórúgomba-alkatúak ''(Boletales)'' rendjén belül, a tinórufélék ''(Boletaceae)'' családjába tartozó Leccinum nemzetség egyik ehető, ritkasága miatt kíméletre szoruló faja.

==Előfordulása==
Savanyú talajú lomberdőkben, főleg tölgyesekben, nyártól kora őszig. Ritkasága miatt kímélendő gomba.

==Megjelenése==
'''Kalapja''' 3,5-10-(15) cm átmérőjű, félgömb alakú, de legfeljebb erősen domború lesz, széle aláhajló, a kalapbőr a trámán túlnő, felszíne molyhos vagy bőrszerű, repedező, ilyenkor a kalapbőr repedezik, színe okkerbarna, barna, gesztenyebarna vagy sárgásbarna.
A '''tráma''' szűk pórusú, vastag, öblösen felkanyarodó, sárga, öregen szürkés vagy feketés lesz, nyomásra barnásfeketés.
'''Tönkje''' karcsú, 6-9-(11) cm hosszú, 1,3-2,5-(4) cm vastag, hengeres, lefelé egyenletesen vastagodik, görbülhet, sárga alapon felül sárga, lefelé feketésbarna, apró, sűrű pikkelyekkel borított, melyek hosszirányban rendeződnek.
'''Húsa''' kemény, merev, fehér, először pirul, majd tönkben hamarább, kalapban később szürkül, jóízű, jó szagú.
==Felhasználhatósága==
Ehető faj.





A lap 2015. november 20., 03:46-kori változata

A lap mérete: 1651 bájt

Kertészet

Sárga érdestinóru

Sárga érdestinóru
Mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

sárga
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

nincsenek

csupasz

A sárga érdestinóru (Leccinum crocipodium) a tinórúgomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül, a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó Leccinum nemzetség egyik ehető, ritkasága miatt kíméletre szoruló faja.

Előfordulása

Savanyú talajú lomberdőkben, főleg tölgyesekben, nyártól kora őszig. Ritkasága miatt kímélendő gomba.

Megjelenése

Kalapja 3,5-10-(15) cm átmérőjű, félgömb alakú, de legfeljebb erősen domború lesz, széle aláhajló, a kalapbőr a trámán túlnő, felszíne molyhos vagy bőrszerű, repedező, ilyenkor a kalapbőr repedezik, színe okkerbarna, barna, gesztenyebarna vagy sárgásbarna.

A tráma szűk pórusú, vastag, öblösen felkanyarodó, sárga, öregen szürkés vagy feketés lesz, nyomásra barnásfeketés.

Tönkje karcsú, 6-9-(11) cm hosszú, 1,3-2,5-(4) cm vastag, hengeres, lefelé egyenletesen vastagodik, görbülhet, sárga alapon felül sárga, lefelé feketésbarna, apró, sűrű pikkelyekkel borított, melyek hosszirányban rendeződnek.

Húsa kemény, merev, fehér, először pirul, majd tönkben hamarább, kalapban később szürkül, jóízű, jó szagú.

Felhasználhatósága

Ehető faj.


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Sárga érdestinóru