„Nemzetek/India” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|A vegetáriánusok részaránya}} |
||
:Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor [[w:India|India]] biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak ellenére, hogy az általános hiedelemmel ellentétben nem minden hindu veti meg a húst. |
:Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor [[w:India|India]] biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak ellenére, hogy az általános hiedelemmel ellentétben nem minden hindu veti meg a húst. |
||
81. sor: | 81. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Az ahimszá kialakulása}} |
||
:Körülbelül 4500 éve, a virágkorát élő Indus völgyi Harappában, majd a védikus kor (i.e.1500-560 közötti időszak) árjái, valamint a dél-indiai dravidák szívesen fogyasztottak állati táplálékot, beleértve a későbbi korokban legnagyobb bűnnek számító tehénhúst is. A régészek a Bélán-völgyi ásatások során olyan állatmaradványokra leltek, amelyek arra utalnak, hogy az i.e. 2500 körül már háziállat volt a szarvasmarha, a juh és a kecske. Harappában már sokféle állatot - tehenet, bivalyt, kecskét, juhot, disznót, baromfit - tenyésztettek, a védikus érában, amikor az árják legnagyobb kincsnek a szarvasmarhát tartották, s az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetési forrása. A Védákban nem kevesebb mint 250 állatról esik említés, közülük ötvenet tartottak alkalmasnak áldozatra és étkezésre. |
:Körülbelül 4500 éve, a virágkorát élő Indus völgyi Harappában, majd a védikus kor (i.e.1500-560 közötti időszak) árjái, valamint a dél-indiai dravidák szívesen fogyasztottak állati táplálékot, beleértve a későbbi korokban legnagyobb bűnnek számító tehénhúst is. A régészek a Bélán-völgyi ásatások során olyan állatmaradványokra leltek, amelyek arra utalnak, hogy az i.e. 2500 körül már háziállat volt a szarvasmarha, a juh és a kecske. Harappában már sokféle állatot - tehenet, bivalyt, kecskét, juhot, disznót, baromfit - tenyésztettek, a védikus érában, amikor az árják legnagyobb kincsnek a szarvasmarhát tartották, s az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetési forrása. A Védákban nem kevesebb mint 250 állatról esik említés, közülük ötvenet tartottak alkalmasnak áldozatra és étkezésre. |
||
102. sor: | 102. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Dúsan termő föld}} |
||
:Az ahimszá követésén túl a vegetarianizmus meghonosodásában meghatározó szerepe volt annak is, hogy India földje mindig bőséggel ontotta a különféle fehérjedús hüvelyeseket, olajos magvakat, zöldségeket és a rengeteg gyümölcsöt. |
:Az ahimszá követésén túl a vegetarianizmus meghonosodásában meghatározó szerepe volt annak is, hogy India földje mindig bőséggel ontotta a különféle fehérjedús hüvelyeseket, olajos magvakat, zöldségeket és a rengeteg gyümölcsöt. |
||
127. sor: | 127. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|Kasztokra vonatkozó étkezési szokások}} |
|||
{{cím2|}} |
|||
:India társadalmát évezredek óta a kasztrendszer határozza meg. A hinduk négy nagy kaszt valamelyikébe születnek, ezek a bráhminok (a papok), a ksatriják (a harcosok), a vaisják (eredetileg a parasztok, majd a kereskedők, ipari munkások) és a súdrák (a szolgálók). A páriák (az érinthetetlenek), vagy - ahogyan Mahátma Gandhi nevezte őket - a haridzsánok (vagyis " az isten gyermekei") a kaszton kívülieket képviselik. Ezek a kasztrendszerből kizárt tisztátalanok, a népesség mintegy egyhatodát teszik ki. |
:India társadalmát évezredek óta a kasztrendszer határozza meg. A hinduk négy nagy kaszt valamelyikébe születnek, ezek a bráhminok (a papok), a ksatriják (a harcosok), a vaisják (eredetileg a parasztok, majd a kereskedők, ipari munkások) és a súdrák (a szolgálók). A páriák (az érinthetetlenek), vagy - ahogyan Mahátma Gandhi nevezte őket - a haridzsánok (vagyis " az isten gyermekei") a kaszton kívülieket képviselik. Ezek a kasztrendszerből kizárt tisztátalanok, a népesség mintegy egyhatodát teszik ki. |
||
161. sor: | 161. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Az indiai étkezés ethosza}} |
||
<small>('''ejtsd: ''étosza''. jelentése : ''erkölcsi érzék'' (gör.)''')</small> |
<small>('''ejtsd: ''étosza''. jelentése : ''erkölcsi érzék'' (gör.)''')</small> |
||
211. sor: | 211. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Regionális konyhaművészet}} |
||
:A legtöbb Indiába látogató turistát kellemes meglepetésként éri a kiválóbbnál-kiválóbb ételek hatalmas választéka, de különösen az, hogy ezeknek az ételeknek a zöme egyáltalán nem hasonlít az Indián kívül elterjedt különböző curry-s készítményekhez. Ha az ember végigutazik Indián körülbelül olyan ételváltozatossággal találkozik, mintha Európát járta volna be. Az ételekben északról dél felé haladva jelentős regionális változékonyság figyelhető meg. Északon, ahol jelentős a mogul konyha befolyása, főként húst esznek. A hangsúly elsősorban a fűszerezésen, nem pedig a csilin van. Északon kevesebb rizst, inkább gabonát és kenyeret fogyasztanak. Ahogy haladunk délnek egyre több rizst, zöldséges ételt esznek, a karik (szószok) egyre csípősebbek, néha rendkívül erősek. |
:A legtöbb Indiába látogató turistát kellemes meglepetésként éri a kiválóbbnál-kiválóbb ételek hatalmas választéka, de különösen az, hogy ezeknek az ételeknek a zöme egyáltalán nem hasonlít az Indián kívül elterjedt különböző curry-s készítményekhez. Ha az ember végigutazik Indián körülbelül olyan ételváltozatossággal találkozik, mintha Európát járta volna be. Az ételekben északról dél felé haladva jelentős regionális változékonyság figyelhető meg. Északon, ahol jelentős a mogul konyha befolyása, főként húst esznek. A hangsúly elsősorban a fűszerezésen, nem pedig a csilin van. Északon kevesebb rizst, inkább gabonát és kenyeret fogyasztanak. Ahogy haladunk délnek egyre több rizst, zöldséges ételt esznek, a karik (szószok) egyre csípősebbek, néha rendkívül erősek. |
||
237. sor: | 237. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|Édességek bő választéka és ünnepi ételek}} |
|||
{{cím2|}} |
|||
:Sokan vallják azt a tévhitet, miszerint az indiai konyha gyenge az édességek készítésében. Ez nem igaz, hisz vég nélkül lehetne sorolni azokat az édességeket - az előbb már említett bengáli édességeken kívül a barfik, a dzselábok, laddúk, halvák, kulfik stb. - melyekkel India ajándékozta meg a világot. Laknau híres édessége a "mennyek íze és kincse", ami nem más mint egy édes rizs. Ám ennek az édességnek a művészete a rizs megalkotásában van, ugyanis úgy kell elkészíteni, hogy a rizs minél több cukrot szívjon magába, anélkül, hogy a cukor karamellé válna, vagy a rizs az edényhez ragadna. A nagymesterek állítólag 4:1 cukor-rizs arányt értek el, noha az 1:1 arány is már komoly teljesítménynek számít. |
:Sokan vallják azt a tévhitet, miszerint az indiai konyha gyenge az édességek készítésében. Ez nem igaz, hisz vég nélkül lehetne sorolni azokat az édességeket - az előbb már említett bengáli édességeken kívül a barfik, a dzselábok, laddúk, halvák, kulfik stb. - melyekkel India ajándékozta meg a világot. Laknau híres édessége a "mennyek íze és kincse", ami nem más mint egy édes rizs. Ám ennek az édességnek a művészete a rizs megalkotásában van, ugyanis úgy kell elkészíteni, hogy a rizs minél több cukrot szívjon magába, anélkül, hogy a cukor karamellé válna, vagy a rizs az edényhez ragadna. A nagymesterek állítólag 4:1 cukor-rizs arányt értek el, noha az 1:1 arány is már komoly teljesítménynek számít. |
||
255. sor: | 255. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Templomi prászadok}} |
||
:A legtöbb indiai templomban különleges ételt, praszádot készítenek a templomban lakozó istenségnek. A különböző praszádok attól, hogy az isteneknek ajánlják fel lelki eledellé válnak, amelyek enyhítenek a lelki szenvedéseken, és megmutatják a felszabaduláshoz vezető utat. |
:A legtöbb indiai templomban különleges ételt, praszádot készítenek a templomban lakozó istenségnek. A különböző praszádok attól, hogy az isteneknek ajánlják fel lelki eledellé válnak, amelyek enyhítenek a lelki szenvedéseken, és megmutatják a felszabaduláshoz vezető utat. |
||
276. sor: | 276. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Italok}} |
||
:Indiában a legeldugottabb helyen - még az országutak mentén - is hűtött italokat kínálnak. A választék óriási, számtalan ásványvízből, szénsavas üdítőből és valódi - mangó, lime lemon (zöld citrom), narancs, ananász stb.- gyümölcsléből lehet válogatni. Észak-Indiában szeretik a rózsa italt, országszerte a limonádét (nimbú pánit), dél Indiában pedig az ananászos vizet és a kardamomos tejet. A nagy melegben azonban legjobban a jeges páni vagyis a jeges víz fogy. Már az étkezést is azzal kezdik, éttermekben a pincérek kérés nélkül hozzák gyöngyöző falú kancsókban a jeges pánit, hogy a betérő vendégek "vándorok" felfrissüljenek. Igen népszerű a forró tejes tea, dél-Indiában pedig a friss kávé. A tejtermékek szintén kedveltek, sokan oltják szomjukat íróval és sós joghurttal, a lasszival, a joghurtot azonban ízesítik még borssal, fahéjjal és gyömbérrel. |
:Indiában a legeldugottabb helyen - még az országutak mentén - is hűtött italokat kínálnak. A választék óriási, számtalan ásványvízből, szénsavas üdítőből és valódi - mangó, lime lemon (zöld citrom), narancs, ananász stb.- gyümölcsléből lehet válogatni. Észak-Indiában szeretik a rózsa italt, országszerte a limonádét (nimbú pánit), dél Indiában pedig az ananászos vizet és a kardamomos tejet. A nagy melegben azonban legjobban a jeges páni vagyis a jeges víz fogy. Már az étkezést is azzal kezdik, éttermekben a pincérek kérés nélkül hozzák gyöngyöző falú kancsókban a jeges pánit, hogy a betérő vendégek "vándorok" felfrissüljenek. Igen népszerű a forró tejes tea, dél-Indiában pedig a friss kávé. A tejtermékek szintén kedveltek, sokan oltják szomjukat íróval és sós joghurttal, a lasszival, a joghurtot azonban ízesítik még borssal, fahéjjal és gyömbérrel. |
||
298. sor: | 298. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|Gyümölcsök, zöldségfélék, hüvelyesek}} |
|||
{{cím2|}} |
|||
:Az indiai háziasszonyok leírhatatlanul sokfajta zöldségből válogathatnak a piacon. Óriási a választék. A nálunk ismeretes zöldségek - paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, paszternák, spenót, saláta, fehér és piros retek, cékla, krumpli, karfiol, csemege kukorica padlizsán, zeller, karalábé, uborka, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicsóka, sokféle bab és tök - mind kapható. A számtalan ismeretlen zöldség közül talán a legkedveltebb a hölgyujj, melynek sokféle elkészítési módját ismerik. Noha a hölgyujj speciális ízű, (egyes helyeken nálunk is kapható) megpróbálhatjuk helyettesíteni spárgával, de nem adja vissza az eredeti ízt. A receptekben szereplő mogyoróhagyma helyett használhatunk zöldhagymát vagy gyöngyhagymát. Érdekes, hogy a nálunk törökparadicsomnak aposztrofált padlizsán indiai eredetű, és az uborka is őshonos Indiában. |
:Az indiai háziasszonyok leírhatatlanul sokfajta zöldségből válogathatnak a piacon. Óriási a választék. A nálunk ismeretes zöldségek - paprika, paradicsom, káposzta, sárgarépa, paszternák, spenót, saláta, fehér és piros retek, cékla, krumpli, karfiol, csemege kukorica padlizsán, zeller, karalábé, uborka, zöldborsó, sárgaborsó, lencse, csicsóka, sokféle bab és tök - mind kapható. A számtalan ismeretlen zöldség közül talán a legkedveltebb a hölgyujj, melynek sokféle elkészítési módját ismerik. Noha a hölgyujj speciális ízű, (egyes helyeken nálunk is kapható) megpróbálhatjuk helyettesíteni spárgával, de nem adja vissza az eredeti ízt. A receptekben szereplő mogyoróhagyma helyett használhatunk zöldhagymát vagy gyöngyhagymát. Érdekes, hogy a nálunk törökparadicsomnak aposztrofált padlizsán indiai eredetű, és az uborka is őshonos Indiában. |
||
322. sor: | 322. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Étkezési szokások}} |
||
:Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A kész ételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra, hogy az ételekben a különféle színek, aromák, illatok, ízek, formák harmonizáljanak egymással, a cél ugyanis az, hogy az evés az ember összes érzékszervének nyújtson élvezetet. A helyesen összeállított étrendben egyaránt szerepel valamilyen csípős, savanyú, édes, keserű, lédús és száraz étel. Indiában már akkor fogásokból állt az étkezés, amikor még ki sem alakult az európai konyha. Még az egyes fogások közt felszolgált sörbet is az indiai tradícióból eredeztethető. |
:Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A kész ételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra, hogy az ételekben a különféle színek, aromák, illatok, ízek, formák harmonizáljanak egymással, a cél ugyanis az, hogy az evés az ember összes érzékszervének nyújtson élvezetet. A helyesen összeállított étrendben egyaránt szerepel valamilyen csípős, savanyú, édes, keserű, lédús és száraz étel. Indiában már akkor fogásokból állt az étkezés, amikor még ki sem alakult az európai konyha. Még az egyes fogások közt felszolgált sörbet is az indiai tradícióból eredeztethető. |
||
344. sor: | 344. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|A könyv szerzőjének honlapjáról}} |
||
(részlet) |
(részlet) |
||
369. sor: | 369. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Megközelítőleg azonos mennyiségek}} |
||
Az indiai háztartások többségében nincs mérleg, így a nyersanyagok kiméréséhez a különböző konyhai eszközök - csésze, bögre, pohár, evő- és teáskanál - szolgálnak. Mivel ez az egyszerű mérési forma nálunk is a lehető legpraktikusabb, ezért alkalmaztuk mi is. |
Az indiai háztartások többségében nincs mérleg, így a nyersanyagok kiméréséhez a különböző konyhai eszközök - csésze, bögre, pohár, evő- és teáskanál - szolgálnak. Mivel ez az egyszerű mérési forma nálunk is a lehető legpraktikusabb, ezért alkalmaztuk mi is. |
||
401. sor: | 401. sor: | ||
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}} |
||
{{cím2|}} |
{{cím2|Tippek, hasznos tanácsok}} |
||
- Tisztított ghí helyett bármilyen növényi zsiradék, vaj, növényi főzőmargarin vagy növényi olaj megfelel. |
- Tisztított ghí helyett bármilyen növényi zsiradék, vaj, növényi főzőmargarin vagy növényi olaj megfelel. |
A lap 2015. november 12., 07:49-kori változata
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Receptek: Fűszerek Előételek Levesek Ételek Bab ételek Bádzsik Barták Csatnik Dálok Karik Kebabok
Kenyérfélék Krumplis ételek Pulávok Raiták Rizsek Snack-ek Saláták Sütemények Édességek Italok, szörpök
Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában
- Könyvünkkel nemcsak az indiai vegetáriánus konyha mesterfogásaiból adunk ízelítőt, hanem olyan érdekes témákat is tárgyalunk, mint a vegetáriánusok részaránya, az ahimszá kialakulása, a kasztokra vonatkozó étkezési szokások, az indiai étkezés ethosza. Ezenkívül bepillanthatunk a regionális konyhaművészetbe és ízelítőt kaphatunk az étkezési szokásokról is. A recepteket érdemes kipróbálni, kiegészíthetjük vele étrendünket, hisz olcsóságuk mellett táplálóak, nem puffasztanak, elkészítésük könnyen elsajátítható, nem is túl munkaigényes, alapanyagaik pedig ma már nálunk is beszerezhetők.
- A könyv szerzőjének honlapja: Rosta_Erzsébet
- Ajánlás
- A vegetáriánusok részaránya
- Az ahimszá kialakulása
- Dúsan termő föld
- Kasztokra vonatkozó étkezési szokások
- Az indiai étkezés ethosza
- Regionális konyhaművészet
- Édességek bő választéka és ünnepi ételek
- Templomi prászadok
- Italok
- Gyümölcsök
- Étkezési szokások
- A könyv szerzőjének honlapjáról
- Megközelítőleg azonos mennyiségek
- Tippek
◄ Receptek
Ajánlás
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Ajánlás
◄ Receptek |
A vegetáriánusok részaránya
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
A vegetáriánusok részaránya
◄ Receptek |
Az ahimszá kialakulása
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Az ahimszá kialakulása
◄ Receptek |
Dúsan termő föld
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Dúsan termő föld
◄ Receptek |
Kasztokra vonatkozó étkezési szokások
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Kasztokra vonatkozó étkezési szokások
"(...)a lány azokat a hántolatlan rizsszemeket a napon egyenletesen szárítgatta, és megforgatta az egyenletes talajon. Utána mozsártörővel gyengéden ütögetve különválasztotta a szemeket a pelyvától. (...) Miután ezzel végzett, beletette a rizsszemeket egy nem nagyon mély és nem túlságosan nagyméretű öblös szájú famozsárba, és miközben ujjaival újból meg újból megkavargatta azokat, egy nehéz mozsártörővel, amelynek végét vas borította, és amely egyenletes vastagságú volt, csupán a közepe táján vékonyodott el kissé, meghántolta, úgy, hogy közben a mozsártörő játékosan könnyen fel és le való mozgatásától karjai kifáradtak. Ezután egy kosárforma rostán szétválasztotta a rizsszemeket a héjtól, majd a szemeket többször megmosta vízzel. A tűzhelynek járó megtisztelő szertartást elvégezve, a rizsszemeket a rizsmennyiség ötszörösét kitevő forrásban lévő vízbe helyezte. Amikor a szemek megpuhultak, és kinyíló bimbóhoz hasonlókká váltak, lecsillapította a tűz hőjét, a vízről leöntötte a habot, és a fazékra fedőt rakott. Azután a rizsbe beletett egy kanalat, és azzal folyamatosan kevergette a szemeket, amíg egyenletesen meg nem főttek. Akkor a fazekat szájával lefelé fordította. A még el nem hamvadt fadarabot vízzel lelocsolta, és így fekete faszénné változtatta. Azt az anyóval elküldte olyan embereknek, akiknek szükségük volt rá, meghagyván neki, hogy a kapott pénzért vegyen zöldséget, olvasztott vajat, tejfölt, szezámolajat, balzsamdiót, tamarinduszfa gyümölcsét, amennyit csak kap. (...) Azokból két-háromféle mártást készített, az egyik tányért a nedves homokra tette, bele rizslevet öntött, majd a levet gyengéden, legyezővel keltett szellővel lehűtötte, megsózta, és a faszén átpárologtatott illatanyaggal átfüstölte. (...) A balzsamdiót finom porrá törte, lótuszillattal megillatosította, majd az anyó közvetítésével megkérte az ifjút, hogy mosakodjék meg. Az anyó, aki maga előzetesen megmosakodott, az ifjúnak szezámolajat és balzsamdiót adott, hogy dörzsölje be magát velük. Miután, az ifjú szertartásosan megmosakodott. Mosdás után leült egy padra, amely az előzőleg fellocsolt, majd gondosan felsepert kőpadozaton állt, és megérintette a két tányért, amelyek az udvarban növő banánfa egyharmadra vágott világoszöld levelére voltak ráhelyezve. A lány először csak a rizsitalt hozta. Amint az ifjú azt itta, tüstént tovatűnt az utazás okozta elcsigázottsága, egészen felfrissült, és végtagjait kinyújtóztatta. Azután a lány két kanálnyi főtt rizst, olvasztott vajat, levest és fűszeres étvágygerjesztő mártást hozott. Ezek után feltálalta a maradék rizst, amely háromféle fűszerrel volt ízesítve, hozzá tejfölt, írót és savanyú rizslevest adott. Ezek a fogások illatukkal és hűvösségükkel felfrissítették az ifjút. Az jóllakott, sőt egy kevés étel még maradt is. Azután inni kért. A lány egy új korsóból csurgatva fekete aloé illatával átfüstölt, a teljesen kinyílt lótusz illatával vegyített friss pátalavirág illatát árasztó vizet öntött neki." (Wojtilla Gyula fordítása) ◄ Receptek |
Az indiai étkezés ethosza
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Az indiai étkezés ethosza
(ejtsd: étosza. jelentése : erkölcsi érzék (gör.))
"Háromféle a táplálék, melyet ki-ki kedvvel fogyaszt; áldozat, adomány és böjt ugyancsak háromféle - halld! A szent összhang szerint élő friss, ízes, jó ételt szeret, mely hős szívet, erőt, kedvet magas kort s egészséget ad. A szenvedély szerint élő érzéki eledelt szeret s forró, csípőst, fanyart, sósat, karcost, mely bút, kínt, kórt okoz. A sötétség szerint élő tisztátlan maradékra les, és áldott, erjedő, romló vagy ízetlen ételt szeret." (Fordította: Lakatos István)
◄ Receptek |
Regionális konyhaművészet
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Regionális konyhaművészet
◄ Receptek |
Édességek bő választéka és ünnepi ételek
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Édességek bő választéka és ünnepi ételek
◄ Receptek |
Templomi prászadok
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Templomi prászadok
◄ Receptek |
Italok
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Italok
◄ Receptek |
Gyümölcsök, zöldségfélék, hüvelyesek
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Gyümölcsök, zöldségfélék, hüvelyesek
◄ Receptek |
Étkezési szokások
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Étkezési szokások
◄ Receptek |
A könyv szerzőjének honlapjáról
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
A könyv szerzőjének honlapjáról
(részlet) India megítélése, mint ahogyan korábban sem volt az, ma sem egyértelmű. Valószínűleg mindenkinek megvan a maga saját India-képe. Sokan nem szeretik ezt a színpompás, sokvallású, ezernyelvű, megmagyarázhatatlan Janus-arcú országot, csak a rosszat veszik észre, becsmérlően beszélnek róla, undorodnak a felgyűlt szemét láttán, viszolyognak a bádogviskók látványától, a kéregetők sokaságától. Mások viszont rajonganak érte, csodálatosnak, mesésnek tartják, képesek a sok szépet, értékeset, vagy a megindítóan kedves gesztusokat is észrevenni, felfogni. Indiában nem lehet unatkozni, szinte minden pillanatban újabb és újabb ingerek - színek, hangok, illatok - érik az embert, és tengernyi megfejthetetlen, átláthatatlan, megmagyarázhatatlan teória bölcsője e hatalmas ország. Ahogyan Csalo! Csalo! című könyvünk elején írtuk: ([1]) India nem a racionális, hanem az intuitív emberek világa. Egy olyan ország esetében, melyről nem lehet semmi olyat állítani, melynek ne lenne az ellenkezője is igaz; melyet közhelyszerűen, sommásan az ellentétek országának neveznek, mely, noha rohamosan modernizálódik, sok tekintetben mégis megrekedt a középkornál, melyről elmondható, hogy egyszerre vonzza és taszítja az embert, mely ugyanabban a pillanatban mutatkozik gazdagnak és szegénynek; nem sok értelme van a logikus érvelésnek. (…) India elsősorban érzelmeket ébreszt, hangulatot kelt, éppen ezért csak belülről, spirituálisan közelíthető meg. Nem lehet leírni vagy megmagyarázni, csak sejtetni engedi magát; e földrésznyi hatalmas ország belső lénye a nyugati, racionális elme számára megfejthetetlen rejtély, elérhetetlen, megfoghatatlan talány.” Nem tagadom, „beleszerelmesedtem” Indiába. Idővel felfedeztem magamon, hogy India átformált, már másként viszonyulok a világhoz, elveim cizelláltabbak lettek, életfelfogásom finomodott, segített abban, hogy másként gondolkozzak, hogy másokkal szemben még toleránsabb, befogadóbb, megértőbb legyek. Pedig ottlétemkor bizony sokszor dohogva fogadtam meg, ebbe az országba soha többé nem teszem be a lábam. Aztán egy kis idő múltán ismét és ismét hatalmába kerített India iránti nosztalgiám. E vágyakozásra nem tudok rövid, de még kevésbé ésszerű magyarázatot adni, de talán erre nincs is szükség. Mivel sokan keresték meg, olvasták el, vagy töltötték le Indiáról szóló útikönyvünket, e cikksorozattal kibővítem az ott leírtakat, és megkísérlem visszaadni mindazt, amit Indiáról megtudtam, amit Indiától kaptam. Megpróbálom érzékeltetni a tőlünk eltérő észjárásukat, felfogásukat, szokásaikat. Írok élményeinkről, benyomásainkról, emberekről, gyerekekről, néhány megbocsátható becsapottságról, átverésről, és az általunk nehezen érthető furcsaságokról. Megemlékezem Indiában élt nagyszerű magyarjainkról, és a magyarok előtt kevésbé ismeret, de az indiaiak által tisztelt nagyságainkról. Írok a szentnek tartott tehenekről, hindukról, szikhekről, muszlimokról, mindenről, ami csak eszembe jut. S ha sikerül honlapomra varázsolnom mindazt, amit elterveztem, talán kiderülhet, milyennek látom, milyennek ismertem meg Indiát.
◄ Receptek |
Megközelítőleg azonos mennyiségek
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Megközelítőleg azonos mennyiségek
Az indiai háztartások többségében nincs mérleg, így a nyersanyagok kiméréséhez a különböző konyhai eszközök - csésze, bögre, pohár, evő- és teáskanál - szolgálnak. Mivel ez az egyszerű mérési forma nálunk is a lehető legpraktikusabb, ezért alkalmaztuk mi is.
Könyvünk receptjei 6 személyre szólnak! ◄ Receptek |
Tippek, hasznos tanácsok
N E M Z E T E K - Szakácskönyve
India
Tippek, hasznos tanácsok
- Tisztított ghí helyett bármilyen növényi zsiradék, vaj, növényi főzőmargarin vagy növényi olaj megfelel. - Ha friss fokhagyma helyett fokhagymaport használunk, 1 mokkáskanál fokhagymapor 4 gerezd fokhagymának felel meg. - Egy teáskanál szárított gyömbérpor egyenlő 2 teáskanál friss gyömbérrel (a szárított gyömbérport vízben áztassuk be). - A kardamom magvakat használat előtt szedjük ki a hüvelyükből. - A mandula könnyen kibújik a héjából ha leforrázzuk, s megmarad a fehér színe ha hámozás után hideg vízbe tesszük és ezután szárítjuk meg. A paradicsom héját könnyen lehúzhatjuk ha rövid időre forró vízbe mártjuk. - A hagyma nem könnyeztet ha előtte (alufóliába csavarva) néhány percre mélyhűtőbe tesszük. - A karis ételeket mindig lassan főzzük, hogy a fűszerek teljes ízgazdagsága kijöjjön. - Ha a rizs főzővízébe egy kis olajat vagy citromot öntünk a rizsszemek nem ragadnak össze. - Ne használjunk sok vizet a zöldségek főzésére. A zöldségek héját ne hámozással, hanem kaparással távolítsuk el. A hámozással a vitaminokat is eltávolítjuk. - A zöldségek takarékos megpuhítására tegyünk a főzővízbe egy kevés szódabikarbónát, a hosszú főzés ugyanis elpusztítja, tönkreteszi a vitaminokat. A szódabikarbónától megmarad a zöldségek eredeti színe is. - Az ételeket lassú tűzön főzzük puhára. Az erős főzés csökkenti az étel értékét. - Megtartja színét a karfiol, a kukorica, a zeller ha a főzőlébe pár csepp citromlevet cseppentünk. - A sárgarépa megőrzi színét ha főzés, párolás közben nem fedjük le az edényt. - A rántott zöldségeket itassuk le papírszalvétán vagy csöpögtessük le szűrőbe téve. - A banánt ne tegyük hűtőszekrénybe. - Ha a beszáradt mazsolát és szerecsendiót kb. 30 percig citromlébe tesszük akkor felpuhulva visszanyerik eredeti ízüket. - A gyümölcspürébe pár csepp citromot keverünk megmarad a szép színe. - A sütemények és pudingok akkor sültek meg, ha a keverékbe szúrt tűre nem tapad rá a ragacsos massza. - A sütők nagy változatosságot mutatnak, a legjobb, ha a gyártók utasításait követjük.
- Ha a sütőben tartott ételt alufóliával letakarjuk, a teteje nem szárad ki. ◄ Receptek |