Gomba/Ehető gombák/Vörös érdestinóru

Recept mérete: 1933 bájt

Szakácskönyv

Vörös érdestinóru

Növények Bab-borsó ételek Burgonyás ételek Cukkini ételek Csicsóka ételek Ehető gombák Gombás ételek Gyümölcsös ételek Káposzta ételek Töltött káposzta Karfiol ételek Kukorica ételek Lecsó ételek Padlizsán ételek Rizses ételek Spága ételek Szójás ételek Egyéb zöldséges ételek Különleges receptek

Vörös érdestinóru (Leccinum aurantiacum) A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olajszürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketésbarnák. A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vörösesszürkére vagy szürkéslilára változik. A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű. A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól [[októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban. A vörös érdestinóru jó ízű és szagú ehető gomba. Bővebben: Ehető gombák lostája Gombákról bövebben