Történelmi fogalomszótár/O

• obeliszkek – (gör. ’kicsi nyárs’) csúcsos tetejű négyszögletes gránit- vagy porfiroszlopok.

• objektív idealizmus – Platon (Kr.e. 427–347) görög filozófus: elismeri a világ létezését.

• obolosz – (gör.) 1. ókori gör. súlymérték és pénznem. – 2. fél dénár értékű ezüstpénz a középkori Európában.

• offenzíva – nagy erejű támadás, támadó fellépés.

• okkupáció – (foglalás): valamely állam fennhatósága alá tartozó hódító szándékkal történő katonai megszállása. – 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia a berlini kongresszus felhatalmazása alapján okkupációval szerezte meg Bosznia-Hercegovinát.

• októberi diploma – I. Ferenc József (1848–1916) által 1860-ban kibocsátott osztrák birodalmi „alkotmány”. Az egyes tagországoknak belső igazgatásukban nagyobb önállóságot adott. Magyarországon visszaállította az 1848-ig működött kormányszerveket, a megyerendszert és engedélyezte a magyar nyelv hivatalos használatát, de a fontos ügyek (külügy, hadügy, pénzügy) a bécsi kormányzat kezében maradtak.

• oktrojál – kényszerít, erőszakol.

• oligarchia – (’kevesek uralma’) 1. néhány nagy nemzetségnek a demokrácia korlátozásával gyakorolt uralma az ókori gör. poliszokban. – 2. egyházi és világi főurak uralma a középkori Magyarország egyes részein. Ezek a bárók szembeszálltak a királyok központosító törekvéseivel, az ellenőrzésük alatt álló területeken tényleges uralkodói jogokkal bírtak. – 3. az uralkodó osztály valamely kisebb csoportjának gazdasági és politikai önkényuralma.

• ongon-hit – a totemállat testtől elvált lelki valamelyik fontos testrészből vagy az állat képéből elővarázsolható.

• onkosz – elöl fölmagasított hajviselet (ókori görög színjátszás).

• ontológia – lételmélet; a dél-itáliai-szicíliai idealista iskola, a püthagoreusok állítása szerint lét változatlan.

• optimaták – a szenátorok és a lovagok érdekeit képviselő politikai csoportosulás a római köztársaság utolsó korszakában (Kr.e. 2–1.sz.). Az agrárreformok és az államigazgatás kérdésében éles küzdelmet folytattak a popularessel (a néppárttal). Főbb vezetői Marcus T. Cicero (Kr.e. 106–43), Gnaeus Pompejus (Kr.e. 106–48) és Lucius C.F. Sulla (Kr.e. 138–78) voltak.

• Ora et labora – Imádkozzál és dolgozzál; a Szent Benedek rend jelmondata (529).

• orkhesztra – tánctér + keskeny színpad, állandó háttér: palota homlokzata (ókori görög színjátszás).

• ortodox – óhitű, igazhitű; valamely tan lezárt dogmáihoz betű szerint ragaszkodó

• osztrakizmosz – az ókori Athénban a zsarnokhajlamról cserépszavazással döntöttek (ha a cserepek száma 6000 fölött volt, a legtöbbek által megjelölt személyt 10 évre száműzték becsület- és vagyonvesztés nélkül).