„Kertészet/Lepkefélék/Kukoricamoly” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
__NOEDITSECTION__

<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
{{Kert-kártevők}}


A '''kukoricamoly''' ''(Ostrinia nubilalis)'' a [[valódi lepkék]] közül a [[fényiloncafélék]] ''(Pyralidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jában a [[tűzmolyok]] ''(Pyraustinae)'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jába tartozó [[lepke]]faj.
A '''kukoricamoly''' ''(Ostrinia nubilalis)'' a [[valódi lepkék]] közül a [[fényiloncafélék]] ''(Pyralidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jában a [[tűzmolyok]] ''(Pyraustinae)'' [[család (rendszertan)|alcsalád]]jába tartozó [[lepke]]faj.

A lap 2015. március 5., 06:43-kori változata

A lap mérete: 3138 bájt

Kukoricamoly

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a tűzmolyok (Pyraustinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nősténye

Eredetileg eurázsiai faj, de (valószínűleg a cirokfélékkel) – a huszadik század elején áthurcolták Észak-Amerikába is. Nem tudjuk biztosan, hogy mikor találkozott először a kukoricával, de azóta robbanásszerűen terjed: megtelepedett már a Távol-Keleten, Észak-Afrika keleti részén és a közép-amerikai szigeteken (Antillák stb.) is. Nagy-Britannia és Észak-Európa kivételével egész Európában elterjedt, de nagyobb károkat csak Dél- és Délkelet-Európában okoz.

A Kárpát-medencében az alföldeken és a dombvidékeken (500–700 m tszf. alatt) általánosan elterjedt; komolyabb károkat a medence déli részein (Vajdaság, Bácska), a Tiszántúl déli felén, a Nagy-alföldön a Duna mellett és Erdélyben a Mezőségben okoz.

Megjelenése

Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén

A hím szárnya barna, a nőstényé agyagsárga. A harántirányú minták a hímen sárgásfehérek, a fakóbb színű nőstényen szürkésvörösek, illetve barnák. Testhossza 25–40 mm. Az első pár szárny viszonylag széles; fesztávolsága 24–32 mm.

Életmódja

A vegetációs időszak hosszától függ, hogy egy évben hány nemzedéke kel ki – így például Észak-Amerika déli partvidékén négy, a kontinens északi részén egy. Hazánk az egy- és kétnemzedékű populáció határterülete: a Magyar Középhegységtől északra inkább egy, délre inkább két, ritkán három nemzedéke van. A fejlett hernyó a tápnövényben telel át.

Nagyon polifág faj: csak az USA-ban több mint 200 tápnövényét írták le. A volt Szovjetunióban is több mint 50 kultúr- és 100-nál több egyéb növényen ismerték kártételét.

Mielőtt találkozott a kukoricával, egyik legáltalánosabb gazdanövénye valószínűleg a vadkomló volt; ezen még ma is rendszeresen megtalálható.

Hazánkban ma legfőbb termesztett tápnövényei a kukorica mellett a köles és a kender. Alkalmilag megtelepedhet a paprikán és más termesztett, illetve gyomnövényen is. Jelentősége évjáratonként változik. Hazánk melegebb éghajlatú részein, ahol két nemzedéke van, több kárt okoz, mint ott, ahol hűvösebbek a nyarak. A fiatal hernyók a tápnövény leveleit és virágját, később annak szárát rágják belülről.







Forrás:

Magyar Wikipédia:, Kukoricamoly, 2011. március 1., 06:36 (CET)