Gomba/Gyógygombák/Erdőszéli csiperke

A lap mérete: 1974 bájt

Kertészet

Erdőszéli csiperke

Erdőszéli csiperke Mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor szaprotróf lemezes barna

Kalap Lemezek Tönk domború vagy lapos szabadon állók galléros

Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.

Megjelenése

Az erdőszéli csiperke fehér, később sárguló, selymes tapintású kalapja a 20 centiméter átmérőt is elérheti. Fiatal korban félgömb alakú, majd laposan boltozatossá válik. A lemezek színe egész sor változáson megy keresztül: sokáig gyengén szürkések, majd rózsaszínűek, húsvörösek, végül barnásfeketék. Szép kontrasztot alkot ezzel a karcsú, 5-15 centiméter hosszú és 1-3 centiméter vastag fehér tönk, amely közvetlenül a kalap alatt nagy, bőrszerű, esetleg hasadozott gallért visel. Bocskora nincs. Felülete fehér, felül feketedő, sima és selymes. További csalhatatlan ismertetőjegye: fehér húsa kifejezetten ánizsillatú. Vágásra, nyomásra gyengén sárgul. A gyilkos galócával és a nagy döggombával szokták összetéveszteni.

Élőhelye

Az erdőszéli csiperke a napfényt kedveli, réteken és legelőkön, parkokban, kertekben, erdőszéleken és füves helyeken fordul elő. A gyűjtő nyártól őszig rátalálhat.

Felhasználhatósága

Az erdőszéli csiperke kellemes ízű, ehető gomba.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Erdőszéli csiperke, 2011. április 5., 18:11 (CEST)