„Lett nyelvtan/Szófajok/Névszók” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Névszók (nomeni)</p></div></span> A névszó…”
 
Eltávolította a lap teljes tartalmát
1. sor: 1. sor:
<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Névszók (nomeni)</p></div></span>

A névszó olyan szófajok összefoglaló elnevezése, amelyeknek mondatbeli szerepe jórészt azonos, ebből kifolyólag ragozásuk részben vagy egészben megegyezik. A névszók közé tartozik a főnév, a melléknév, a számnév és a névmás, én azonban ideveszem az igeneveket is, ugyanis csak így adható teljes kép a lett (névszói) ragozási rendszerről. A melléknévi igenév ugyanis tulajdonképpeni melléknévként viselkedik a mondatban.

A névszók entitásokat, valamint azok mennyiségi vagy minőségi tulajdonságait nevezik meg, vagy ezeket a kifejezéseket helyettesítik. Névszókról csak azokban a nyelvekben érdemes beszélni, amelyeknek kiterjedt ragozási rendszere van. Jellemző, hogy ezekben a nyelvekben a névszók átvehetik egymás helyét a mondatban, így – akárcsak a magyarban – a lettben is állhat főnévi pozícióban a melléknév és a számnév, csakúgy, mint a névmás.

<div style="background-color: #DCDCDC;">
* Sarkanais ir mans. ’A piros az enyém.’
* Trīs nāc. ’Hárman jönnek.’ tkp. ’Három jön.’
</div>

A névszóragozás olyan kategóriákat foglal magában, mint a szám, a nem és az eset. A névszóknak két száma van: az egyes szám és a többes szám; két neme: a hímnem és a nőnem; valamint hat esete: alanyeset, tárgyeset, részeseset, birtokos eset, lokatívusz és egyes szavaknál vokatívusz. A végződések alakja alapján összesen tíz ragozási sort különböztethetünk meg, és létezik egy olyan „ragozási sor”, amelybe olyan más nyelvekből átvett szavak tartoznak, amelyek alakjuk miatt nem illeszkedtek be a lett nyelvi rendszerbe, ezért ragozhatatlanok, alakjuk minden számban, nemben és esetben azonos.

Az említett nyelvi kategóriákon túl a lettben létezik a határozatlanság és határozottság kategóriája, amely alapvetően a melléknevek és a sorszámnevek jellemzője, de éppen abból adódóan, hogy a jelzők helyettesíthetik a jelzett szót, léteznek olyan főnevek is, amelyek határozott melléknevekből keletkeztek. A névmásokon belül nincsenek olyan szavak, amelyek kifejezetten a határozott ragozás szerint ragozódnának, de a mutató névmások közül a ''tas/tā'' ’az’ és a ''šis/šī'' ’ez’ egyes alakjai a határozott ragozásra emlékeztetnek.
{|class="wikitable" width="100%"
|- align="center" valign="middle"
!
!
!colspan="8"| Határozatlan
!colspan="3"| Határozott
|- align="center" valign="middle"
!
!
!colspan="3"| hímnem
!colspan="3"| nőnem
! hímnem és nőnem
! hímnem és nőnem
! hímnem
! nőnem
! hímnem és nőnem
|- align="center" valign="middle"
!width="7%"|
!width="7%"|
!width="7%"| I.
!width="7%"| II.
!width="7%"| III.
!width="7%"| IV.
!width="7%"| V.
!width="7%"| VI.
!width="7%"| visszaható
!width="7%"| ragozhatatlan
!width="7%"| I.
!width="7%"| IV.
!width="7%"| visszaható
|- align="center" valign="middle"
!colspan="2"| főnév
| + || + || + || + || + || + || + || + || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="3"| melléknév
! alapfok
| + || — || — || + || — || — || — || + || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
! középfok
| + || — || — || + || — || — || — || + || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
! felsőfok
| — || — || — || — || — || — || — || + || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="2"| számnév
! tőszn.
| + || — || — || + || — || — || — || + || — || — || —
|- align="center" valign="middle"
! sorszn.
| — || — || — || — || — || — || — || — || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
!colspan="2"| névmás
| + || — || +? || + || — || — || — || — || +? || +? || —
|- align="center" valign="middle"
!rowspan="4"| melléknévi igenév
! ''-oš-''
| + || — || — || + || — || — || — || — || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
! ''-uš-''
| + || — || — || + || — || — || + || — || + || + || +
|- align="center" valign="middle"
! ''-am-''
| + || — || — || + || — || — || — || — || + || + || —
|- align="center" valign="middle"
! ''-t-''
| + || — || — || + || — || — || — || — || + || + || —
|}

* A FŐNEVEKNEK van a legtöbb deklinációja a határozatlan ragozáson belül, összesen hat. Éppen ezért ezeket főnévi deklinációknak is szokták nevezni. Ezen túl léteznek VISSZAHATÓ FŐNEVEK, amelyek az igékből ''-šanās'' ’-ás/-és’ képzővel képzett elvont főnevekre korlátozódik. A főnevek között van néhány ragozhatatlan, de mivel használatuk nehézkes olyan mondatrészi szerepekben, amely nem kíván meg elöljárószót, ezért szinte mindegyiknek van a lett nyelvtani rendszerbe beilleszthető megfelelője vagy változata (pl.: ''auto'' – ''automasīna'' ’autó’; ''foto'' – ''fotogrāfija'' ’fotó’; ''kino'' – ''kinoteātris'' ’mozi’; ''iglu'' – ''igla'' ’iglu’). A határozott ragozású főnevek melléknevekből alakultak ki (pl.: ''mobilais'' ’mobil’ – ''mobilais telefons'' ’mobiltelefon’), ragozásuk ezért megegyezik azokéval.
* A MELLÉKNEVEK az I. és a IV. deklináció szerint ragozódnak a HATÁROZATLAN ÉS A HATÁROZOTT RAGOZÁSBAN. Visszaható alakok nincsenek a melléknevek között, viszont akad néhány ragozhatatlan melléknév (pl.: ''rozā'' ’rózsaszín’, ''lilā'' ’lila’). Különbséget kell tennünk a melléknevek között a fokozás alapján. Az alap- és középfokúak lehetnek határozatlan és határozott ragozásúak, de a felsőfokban állók csak határozott végződéseket kaphatnak.
* A SZÁMNEVEK két nagy csoportja a tőszámneveké és a sorszámneveké, előbbiek csak határozatlanok, utóbbiak pedig csak határozottak lehetnek, az I. és a IV. deklináció szerint ragozódnak.
* A NÉVMÁSOK elsősorban a határozatlan ragozás I. és IV. deklinációja szerint ragozhatók, de vannak olyanok, amelyek egyes jegyeikben a III. deklinációra hasonlítanak (pl.: ''es, tu, sevis''), amelyek a határozott ragozásra emlékeztetnek (''kas, tas/tā, šis/šī''), és amelyek ragozhatatlanok (''mūsu, jūsu, viņu'').
* A MELLÉKNÉVI IGENEVEKNEK négy alfaja van jelentés, képző és ragozhatóság szerint. Az alfajok közül ''-uš-'' képzős jelen idejű cselekvő melléknévi igenévnek vannak visszaható alakjai, amelyek lehetnek hímneműek és nőneműek, határozatlanok és határozottak.

A névszóragozás során felléphetnek különböző hangváltozások, amelyeket összefoglaló néven palatalizációnak nevezünk. Az ilyen hangváltozások során egyes nyelvtani esetekben a tőben is változás következik be. Palatalizáció a II., az V. és a VI. deklinációban lehetséges.

A névszók végződéseit a következő táblázat foglalja össze:

{|class="wikitable" width="100%"
|- align="center" valign="middle"
!
!colspan="8"| Határozatlan
!colspan="4"| Határozott
|- align="center" valign="middle"
!
!colspan="3"| hímnem
!colspan="3"| nőnem
!width="8%"| hn.
!width="8%"| nn.
!width="8%"| hn.
!width="8%"| nn.
!width="8%"| hn.
!width="8%"| nn.
|- align="center" valign="middle"
!
!width="8%"| I.
!width="8%"| II.
!width="8%"| III.
!width="8%"| IV.
!width="8%"| V.
!width="8%"| VI.
!colspan="2"| visszható
! I. !! IV.
!colspan="2"| visszható
|- align="center" valign="middle"
!colspan="13"| Egyes szám
|- align="center" valign="middle"
! N
| -s/-š || -is/-s || -us || -a || -e || -s || -ies || -ās/-ies || -ais || -ā || -ies || -ās/-ies
|- align="center" valign="middle"
! A
| -u || -i || -u || -u || -i || -i || -os || -os || -o || -o || -os || -os
|- align="center" valign="middle"
! D
| -am || -im || -um || -ai || -ei || -ij || — || — || -ajam || -ajai || — || —
|- align="center" valign="middle"
! G
| -a || -a || -us || -as || -es || -s || -ās || -ās || -ā || -ā || -ās || -ās
|- align="center" valign="middle"
! L
| -ā || -ī || -ū || -ā || -ē || -ī || — || — || -ajā || -ajā || — || —
|- align="center" valign="middle"
!colspan="13"| Többes szám
|- align="center" valign="middle"
! N
| -i || -i || -i || -as || -es || -is || -ies || -ās || -ie || -ās || -ies || -ās
|- align="center" valign="middle"
! A
| -us || -us || -us || -as || -es || -is || -os || -ās || -os || -ās || -os || -ās
|- align="center" valign="middle"
! D
| -iem || -iem || -iem || -ām || -ēm || -īm || — || — || -ajiem || -ajām || — || —
|- align="center" valign="middle"
! G
| -u || -u || -u || -u || -u || -u || -ās || -os || -o || -o || -ās || -os
|- align="center" valign="middle"
! L
| -os || -os || -os || -ās || -ēs || -īs || — || — || -ajos || -ajās || — || —
|}

A lap 2015. január 27., 09:43-kori változata