„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
(Nincs különbség)

A lap 2014. december 8., 04:45-kori változata

A lap mérete: 6359 bájt

Kertészet

Kajszibarack

Kajszibarack


A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Elnevezése

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 50 kcal   200 kJ
Szénhidrátok     11 g
- Cukrok  9 g
- w:Rost  2 g  
Zsír0,4 g
Fehérje 1,4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg 11%
- β-karotin  1 094 μg 10%
C-vitamin  10 mg17%
Vas  0,4 mg3%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 240 kcal   1010 kJ
Szénhidrátok     63 g
- Cukrok  53 g
- w:Rost  7 g  
Zsír0,5 g
Fehérje 3,4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg 20%
- β-karotin  2 163 μg 20%
C-vitamin  1 mg2%
Vas  2,7 mg22%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.


A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Talajigénye

Tápanyagigénye

Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.


Fajták


A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai:
!Fajta neve Növekedési
típusa
Virágzás
habitusa
Tenyészidő Termés
alakja
Hússzíne átlag-tömege
(dkg)
Termelési
mód
Korai kincs középerős monoikus + andromonoikus rövid gömb piros 3–4 hajtatás, szabadföldi
Sugár Baby gyenge monoikus rövid gömb sötét rózsaszín 3–4 fóliaalagút, korai szabadföldi
Szigetcsépi 51 F1 középerős monoikus + andromonoikus középkorai nyújtott gömb vérvörös 4–6 fóliaalagút, szabadföldi
Hevesi FUTO F1 középerős monoikus középkorai tojásdad sötétpiros 4–6 szabadföldi
Gömb FUTO F1 középerős andromonoikus középkorai gömbölyű élénkpiros 3–5 szabadföldi
Kecskeméti vöröshúsú középerős monoikus középkorai gömb vérvörös 3–5 szabadföldi
Sárgahúsú (Szentesi) középerős monoikus középhosszú kissé megnyúlt gömb világossárga 3–5 szabadföldi
Marsowszky erős monoikus hosszú megnyúlt gömb piros 8–12 szabadföldi
Hevesi (Csányi) erős monoikus hosszú megnyúlt gömb vérvörös 8–10 szabadföldi
Crimson S. középerős,erős monoikus + andromonoikus hosszú megnyúlt gömb pirosas rózsaszín 6–8 szabadföldi
Charleston–H erős andromonoikus hosszú ovális rózsaszín 6–8 szabadföldi
Hungaria–8 középerős monoikus rövid gömb élénkvörös 3–4 hajtatás, szabadföldi
Napsugár középerős monoikus középérésű gömb sárga 4–5 szabadföldi
Orosházi F1 erős monoikus + andromonoikus rövid tojásdad sötétrózsaszín 6–7 hajtatás, szabadföldi
Ideál középerős andromonoikus középérésű megnyúlt középrózsaszín 5–6 szabadföldi
Favorit F1 középerős monoikus középkorai gömb élénkpiros 5–6 hajtatás, szabadföldi
Kobalt F1 erős monoikus középkorai ovális gömb élénkpiros 5–6 szabadföldi