„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a →Fajták |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Kertészet/Haszonnövények/Termesztett gyümölcsök/Kajszibarack lapot a következő névre: Kertészet/Termesztett gyümölcsök/Kajszibarack |
(Nincs különbség)
|
A lap 2014. december 8., 04:45-kori változata
A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 50 kcal 200 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 240 kcal 1010 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Talajigénye
Tápanyagigénye
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.
Fajták
!Fajta neve | Növekedési típusa |
Virágzás habitusa |
Tenyészidő | Termés alakja |
Hússzíne | átlag-tömege (dkg) |
Termelési mód |
Korai kincs | középerős | monoikus + andromonoikus | rövid | gömb | piros | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Sugár Baby | gyenge | monoikus | rövid | gömb | sötét rózsaszín | 3–4 | fóliaalagút, korai szabadföldi |
Szigetcsépi 51 F1 | középerős | monoikus + andromonoikus | középkorai | nyújtott gömb | vérvörös | 4–6 | fóliaalagút, szabadföldi |
Hevesi FUTO F1 | középerős | monoikus | középkorai | tojásdad | sötétpiros | 4–6 | szabadföldi |
Gömb FUTO F1 | középerős | andromonoikus | középkorai | gömbölyű | élénkpiros | 3–5 | szabadföldi |
Kecskeméti vöröshúsú | középerős | monoikus | középkorai | gömb | vérvörös | 3–5 | szabadföldi |
Sárgahúsú (Szentesi) | középerős | monoikus | középhosszú | kissé megnyúlt gömb | világossárga | 3–5 | szabadföldi |
Marsowszky | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | piros | 8–12 | szabadföldi |
Hevesi (Csányi) | erős | monoikus | hosszú | megnyúlt gömb | vérvörös | 8–10 | szabadföldi |
Crimson S. | középerős,erős | monoikus + andromonoikus | hosszú | megnyúlt gömb | pirosas rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Charleston–H | erős | andromonoikus | hosszú | ovális | rózsaszín | 6–8 | szabadföldi |
Hungaria–8 | középerős | monoikus | rövid | gömb | élénkvörös | 3–4 | hajtatás, szabadföldi |
Napsugár | középerős | monoikus | középérésű | gömb | sárga | 4–5 | szabadföldi |
Orosházi F1 | erős | monoikus + andromonoikus | rövid | tojásdad | sötétrózsaszín | 6–7 | hajtatás, szabadföldi |
Ideál | középerős | andromonoikus | középérésű | megnyúlt | középrózsaszín | 5–6 | szabadföldi |
Favorit F1 | középerős | monoikus | középkorai | gömb | élénkpiros | 5–6 | hajtatás, szabadföldi |
Kobalt F1 | erős | monoikus | középkorai | ovális gömb | élénkpiros | 5–6 | szabadföldi |