„A zene története/Ókori népek zenéje/India” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a A lap tartalmának cseréje erre: {{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top…
1. sor: 1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">India </h2></div>
=== India ===

[[Kép:Zenetörténeti példa-b.jpg|right|200px]]Indiában nem a pentaton-hangrendszert használják. Hangrendszerük alapja az a hangsor, melyet '''midur''' néven neveznek - ''sza re ga ma pa da ni''. A dúrtól eltér annyiban, hogy negyed, harmad, hatod hangközöket használ. Ez finom hangközérzékre mutat. Aszerint, hogyan osztják fel, hol 80, hol 800 különféle hangnemről beszélnek. Nehezen intonálhatóak, inkább csak hangszeren használják.

Van a hindu zenében egy un. '''Raga-rendszer'''. [[Kép:Zenetörténeti példa-c.jpg|right|200px]]Az ókori hindu nem muzsikálhat szabadon, csak a [[w:raga|ragá]]kon belül lehetett komponálni. Raga= alapdallam. 80 raga volt, ezeket lehetett variálni.

Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a '''vina''', ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve.
A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-<u>esz-fisz</u>-<u>g-aisz</u>-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant.

Főhangszerük a '''rebab'''. Ez a hegedű őse. Egy húrja van, ezt kulccsal szabályozzák. Nyekergő hangot ad. (A rajzok saját vázlataim)
Függőlegesen tartják törökülésben. Először pengetik, de az ókor végén megjelenik a vonó, ezzel szólaltatják meg. Ma is használják, tőlük vették át a magyarok is, így terjedt el egész Európában. (Ez az adat Vincenzo Galileitől (Galilei apja) származik, ki lantművész és tudós volt.

----
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Bevezető|Bevezető]] &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap:[[A zene története/Ókori népek zenéje/India|India]] </center>
----

A lap 2013. november 28., 13:14-kori változata

A zene története