„A zene története/Ókori népek zenéje/India” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A lap tartalmának cseréje erre: {{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top… |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Azenetörténete-cím}} |
{{Azenetörténete-cím}} |
||
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> |
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> |
||
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">India </h2></div> |
|||
=== India === |
|||
[[Kép:Zenetörténeti példa-b.jpg|right|200px]]Indiában nem a pentaton-hangrendszert használják. Hangrendszerük alapja az a hangsor, melyet '''midur''' néven neveznek - ''sza re ga ma pa da ni''. A dúrtól eltér annyiban, hogy negyed, harmad, hatod hangközöket használ. Ez finom hangközérzékre mutat. Aszerint, hogyan osztják fel, hol 80, hol 800 különféle hangnemről beszélnek. Nehezen intonálhatóak, inkább csak hangszeren használják. |
|||
Van a hindu zenében egy un. '''Raga-rendszer'''. [[Kép:Zenetörténeti példa-c.jpg|right|200px]]Az ókori hindu nem muzsikálhat szabadon, csak a [[w:raga|ragá]]kon belül lehetett komponálni. Raga= alapdallam. 80 raga volt, ezeket lehetett variálni. |
|||
Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a '''vina''', ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve. |
|||
A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-<u>esz-fisz</u>-<u>g-aisz</u>-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant. |
|||
Főhangszerük a '''rebab'''. Ez a hegedű őse. Egy húrja van, ezt kulccsal szabályozzák. Nyekergő hangot ad. (A rajzok saját vázlataim) |
|||
Függőlegesen tartják törökülésben. Először pengetik, de az ókor végén megjelenik a vonó, ezzel szólaltatják meg. Ma is használják, tőlük vették át a magyarok is, így terjedt el egész Európában. (Ez az adat Vincenzo Galileitől (Galilei apja) származik, ki lantművész és tudós volt. |
|||
---- |
|||
<center> ◄--- Előző lap:[[A zene története/Bevezető|Bevezető]] ---► Következő lap:[[A zene története/Ókori népek zenéje/India|India]] </center> |
|||
---- |
A lap 2013. november 28., 13:14-kori változata
A zene története