„A zene története/Az olasz opera Verdi után” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. november 18., 17:01-kori változata

A zene története

Az olasz opera Verdi után

A 19. század vége felé új törekvés alakult ki, a Verizmus. Eddig az operaszerzők mitológiai, történelmi, társadalmi témákat dolgoztak fel. Ebben az időben a hétköznapi élet kerül az operaszínpadra. (A latin verum szó jelentése: igazság, valóság.) Más az opera zenéje is, elmarad a patetikus hangvétel, népdalszerűvé válik az intonáció. A cselekmény gyorsabb lesz, így a kötött zenei formák is lazábbakká válnak. Új zenei nyelv áll elő, ebben nagy szerepe van Wagnernek is. A deklamáció itt is megvalósul. Az első ilyen irányú opera Bizet Carmen-je, de ebben a verista-elem még csak csírájában jelentkezik.

Az olasz Sonzogno kiadóvállalat operaírásra írt ki pályázatot. E pályázatra adta be Ruggiero Leoncavallo (1858. Nápoly-1919. ?) Bajazzók c. saját szövegére komponált operáját. Pályázatát visszavonta, mert a kiírás egyfelvonásos operára szólt, mégis ezzel aratta egyetlen sikerét - egyéb színpadi művei nem voltak sikeresek. Ez a mű - a később említett Mascagni operájával együtt - kiindulópontjává vált az olasz verizmus színpadi mozgalmának. A Bajazzók rövid története: Egy vándor-színtársulat egy faluban tréfás színdarabot játszik, melyben a férjét megcsaló asszonyról van szó. A társulat faluba érkezésekor feltűnik Canio - a társulat vezetője - Nedda nevű feleségének szeretője, Silvio. Találkozásukra fény derül, és Canio elkeseredésében az előadás alatt öli meg a szerelmes párt. Az opera népi környezetben játszódik, jelentékeny helyet kapnak benne az olasz népzenei motívumok.

Ugyanezen pályázat díját Pietro Mascagni (1863. Livorno-1945. Róma) nyerte el egyfelvonásos Cavalleria rusticana - Parasztbecsület - c. operájával. Mascagni egyszerű szülők gyermeke volt, csak egy mecénás segítségével tanulhatott a milánói kozervatóriumban, ahol azonban félbehagyta tanulmányait és elszegődött egy vándortársulathoz, s mint karmester barangolta be hazáját. Később Crignolában telepedett le, ahol mint zongoratanító és dirigens működött. Itt írta meg operáját, melyben szintén a féltékenység viszi előre a cselekményt, s mellyel világsikert aratott. Operája melodikájában behízelgő, dallamos, érzelmi ellentéteiben megkapó drámai muzsika. A „Parasztbecsület” történelmi jelentősége, hogy benne a század operamuzsikája, mely már teljesen át volt itatva olasz népi melodikus elemekkel, a színpadon népi környezetbe került. M. későbbi műveivel, kivéve talán a Fritz barátunk címűt, nem tudta sikerét öregbíteni.

Leoncavallo és Mascagni iskolát teremtettek. A verista operák sorába tartozik Eugene D’Albert Hegyek alján c. műve is.

Giacomo Puccini (1858. Lucca-1924. Brüsszel) közvetlen ezekhez az elődökhöz kapcsolódik, de még erősebb drámai érzékkel és dallami invencióval rendelkezik. Manon, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony c.operái mind ezt bizonyítják. Utóbbi kettőben új harmóniai jelenségek jelentkeznek: nincs funkciós összefüggés, pentatónia, egészhangú skála a jellemzői. Későbbi műveiben már közel kerül az impresszionizmushoz, sőt, fel is használja elemeit. Harmóniavilága új, néha már a politonalitás is megjelenik műveiben.

Három egyfelvonásos operája, az Angelica nővér - férfi szereplő nincs benne -, Köpeny, Gianni Schicci triptichonszerűen függenek össze, azonos stílusúak, egy estére szánta a szerző, együtt kell előadni, de a sorrend nem számít. (Utóbbi a vígopera-műfaj egyik legkiemelkedőbb alkotása.)

Modernsége legjobban a Turandot c. operájában mutatkozik, ez jelenti művészetének tetőpontját. Puccini, betegsége miatt, csak Liu haláláig tudta megírni, Alfano által hozzáfűzött befejező része gyengébbre is sikerült, így mutatták be, így adják elő.

Jegyzetek

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Modernsége legjobban a ''Turandot'' c. operájában mutatkozik, ez jelenti művészetének tetőpontját. Puccini, betegsége miatt, csak Liu haláláig tudta megírni, Alfano által hozzáfűzött befejező része gyengébbre is sikerült, így mutatták be, így adják elő.
-== Utóromantika ==
-A zenei romantika végső stádiuma, melynek egyik nagy képviselője [[w:Anton Bruckner|'''Anton Bruckner''']] (1824. Ansfelden-1896. Bécs) osztrák zeneszerző. Igen szegénysorsú lévén nagyjában autodidakta volt. Először tanítóskodott, majd különböző helyeken orgonistaként működött - kiválóan. B. művészetében a méretek nagyon kitágulnak, művei hosszúak, <u>nagy zenekart követel</u>nek, a rézfúvós-kar erősen előtérbe nyomul, egész orgonaszerűen szól. Vezérmotívumot is alkalmaz. Ritmikája igen feltűnő, <u>sok a pontozott ritmus</u>, még hármas-pontozást is alkalmaz.
-Művészete monumentális, de <u>modoros</u>; eredeti formáló, de ugyanakkor emlékeztet Schubertre, Wagnerre, Lisztre, mégis koncentráltan adja vissza korának jellegzetes fény- és árnyoldalait. ''9 szimfóniája'' a romantikus szimfónia egyik legjelentősebb megoldása. ''Te Deum-a a romantika katolikus ágának büszkesége''.
-[[w:Gustav Mahler|'''Gustav Mahler''']] (1860. Kalischt-1911. Bécs) a legnagyobb-szabású karmester-egyéniségek egyike volt. Teljes odaadással érvényesítette a művek egyéni stílusát, főleg Mozart és Wagner operáinak volt kitűnő tolmácsolója. Négy évig a Magyar Királyi Állami Operaház igazgatója volt. Bevezette, hogy <u>csak magyarul lehetett énekelni</u>. Új előadói stílust vezetett be. Elve: nem sztárokra kell építeni az előadást, gondot kell fordítani az előadás minden kellékére. E miatt sok összetűzése volt különböző szervekkel.
-Művei nehezen törnek utat. Bennük a népdal egyszerűsége vegyül egy misztikus lélek vívódásaival. Ő is 9 szimfóniát írt - a 10.-et Ernst Křenek fejezte be - , melyek közül a 9. a ''Dal a földről'' címet viseli. Ezt kínai költeményekre, alt- és tenorszólóra írta. Híres műve szimfóniáin kívül ''A vándorlegény dalai''.
-Mahler óriási méreteket alkalmaz, ''Cisz-moll szimfóniájának'' egy tétele 45 perc. Magas regiszterekben is harmóniai történések vannak. Harmóniailag előkészítője az 1910 utáni törekvéseknek. A funkcióvonzások háttérbe szorulnak, '''kvint-párhuzamok''', '''előkészítetlen disszonanciák''', stb., jellemzik. A modern zene egyik előkészítője.
-[[w:Richard Strauss|'''Richard Strauss''']] (1864. München-1949. Garmisch) német zeneszerző az utóromantika legnagyobb alakja. Irodalmi és filozófiai műveltségét a müncheni egyetemen alapozta meg. Zenét W. Mayer udvari karmesternél tanult. Első nyilvános sikereit 1881-ben aratta.
-S. folytatja Wagner elveit és a programzenét, de utóbbit az eddigiektől eltérő eszközökkel. Berlioz eseményeket mond el (Fantasztikus szimfónia), Liszt már érzelmek rajzát adja, Straussnál csaknem látni lehet, amit meg akar jeleníteni. A '''naturalizmus''' itt jelentkezik a zenében először. <u>Szélgép</u>et, <u>vihargép</u>et alkalmaz, <u>gyereksírás</u>t érzékeltet. Az Alpesi szimfónia partitúrája több mint 60 vonalrendszer.
-Harmóniavilága teljesen a '''kromatika''' és '''disszonancia''' felé halad, sokszor hangnemeket is kever ('''bitonalitás''', d-moll-E-dúr, közös hangzata a-cis-e), <u>itt keletkezik a kakofónia fogalma</u>. Bartók Straussból indul ki, tehát ő is a modern zene előkészítője. Mégis: öregkorára Mozart és Johann Strauss hatása alá kerül. A saját zenéjéből merítő modern zenét meg sem érti.
-A szimfonikus költemény és opera terén nagy. Olasz benyomások alapján készül el első szimfonikus költeménye, az ''Itáliából'' című, mely a szimfónia és a szimfonikus költemény sajátos keveréke. Későbbiek: ''Don Juan'', ''Don Quixote'', ''Halál és megdicsőülés'', ''Till Eulenspiegel vidám csínyjei'', ''Imigyen szóla Zarathustra'', ''Alpesi szimfónia'' - ez is szimfonikus költemény. Formájukra csak nagyjából mondható, hogy szonáta-, rondó-, vagy más forma. Programjait aprólékosan dolgozza ki.
-Opera terén Wagnertől indul el, de máshová jut el. Első a ''Salome'', mely egyfelvonásos, utána következik az ''Elektra''. Ezek forradalmi művek. A ''Rózsalovag'' más, bécsi stílus hatása alatt álló kiváló mű. Az ''Arabella''-ban szünettel fejez ki drámaiságot. ''Ariadne Naxosban'' c. operája - kamarazenekarral - ragyogó stílusparódia.
-Balettjei közül ''József legendája'' a legnevezetesebb, a ''Tejszín'' könnyedébb és látványosabb.
-Versenyműszerű kompozíciója a ''Burleszk zongorára és zenekarra''. Érdekessége, hogy a főtémát négy üstdob szólaltatja meg.
-Ma is gyakran megszólaltatott művei: ''Dalok'', ''Csellószonáta'', ''Kürtverseny'', ''Ständchen''.
-Kiváló karmester. Klasszicizmus és romantika nagyszerű interpretátora. Elméleti munkái is vannak a vezénylésről. <u>Átdolgozta Berlioz hangszereléstanát</u>, ma már ez is kezd elavulni.
 == Jegyzetek ==