„A zene története/Ókori népek zenéje/India” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[Kép:Zenetörténeti példa-b.jpg|right|200px]]Indiában nem a pentaton-hangrendszert használják. Hangrendszerük alapja az a hangsor, melyet '''midur''' néven neveznek - ''sza re ga ma pa da ni''. A dúrtól eltér annyiban, hogy negyed, harmad, hatod hangközöket használ. Ez finom hangközérzékre mutat. Aszerint, hogyan osztják fel, hol 80, hol 800 különféle hangnemről beszélnek. Nehezen intonálhatóak, inkább csak hangszeren használják. |
[[Kép:Zenetörténeti példa-b.jpg|right|200px]]Indiában nem a pentaton-hangrendszert használják. Hangrendszerük alapja az a hangsor, melyet '''midur''' néven neveznek - ''sza re ga ma pa da ni''. A dúrtól eltér annyiban, hogy negyed, harmad, hatod hangközöket használ. Ez finom hangközérzékre mutat. Aszerint, hogyan osztják fel, hol 80, hol 800 különféle hangnemről beszélnek. Nehezen intonálhatóak, inkább csak hangszeren használják. |
||
Van a hindu zenében egy un. '''Raga-rendszer'''. [[Kép:Zenetörténeti példa-c.jpg|right|200px]]Az ókori hindu nem muzsikálhat szabadon, csak a [[w:raga|ragá]]kon belül lehetett komponálni. Raga= alapdallam. 80 raga volt, ezeket lehetett variálni. |
Van a hindu zenében egy un. '''Raga-rendszer'''. [[Kép:Zenetörténeti példa-c.jpg|right|200px]]Az ókori hindu nem muzsikálhat szabadon, csak a [[w:raga|ragá]]kon belül lehetett komponálni. Raga= alapdallam. 80 raga volt, ezeket lehetett variálni. |
||
Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a '''vina''', ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve. |
Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a '''vina''', ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve. |
||
A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-<u>esz-fisz</u>-<u>g-aisz</u>-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant. |
A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-<u>esz-fisz</u>-<u>g-aisz</u>-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant. |
||
| ⚫ | |||
Főhangszerük a '''rebab'''. Ez a hegedű őse. Egy húrja van, ezt kulccsal szabályozzák. Nyekergő hangot ad. (A rajzok saját vázlataim) |
|||
| ⚫ | |||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
A lap 2013. november 18., 14:51-kori változata
A zene története
India
India
Hangszereik ugyanolyanok, mint a kínaiaké. Legjellegzetesebb hangszerük a vina, ma is használják. Ujjal, nagy tollal, fémdarabbal pengetik. Két lopótökön 5-6 húr van kifeszítve. A zeneszerzői tevékenység náluk is meg volt kötve. Adott dallamok variálása volt lehetséges. Hangsoraikban erősen hajlanak a bővített másod hangközre (h cisz-d-esz-fisz-g-aisz-h). Ütő-, fúvó- és pengető hangszereket használnak. Utóbbiak hárfa és lant.
Főhangszerük a rebab. Ez a hegedű őse. Egy húrja van, ezt kulccsal szabályozzák. Nyekergő hangot ad. (A rajzok saját vázlataim) Függőlegesen tartják törökülésben. Először pengetik, de az ókor végén megjelenik a vonó, ezzel szólaltatják meg. Ma is használják, tőlük vették át a magyarok is, így terjedt el egész Európában. (Ez az adat Vincenzo Galileitől (Galilei apja) származik, ki lantművész és tudós volt.