„Heraldikai lexikon/Armalista” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:A_besztercebányai_armalisták_összeírása_1708._nov._98-9_besz.jpg|thumb|A besztercebányai armalisták összeírása 1708]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó [[nemesi kiváltságok]] nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket |
címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó [[nemesi kiváltságok]] nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket |
||
[[armalista|armalistáknak]] is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen |
[[armalista|armalistáknak]] is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen |
||
11. sor: | 13. sor: | ||
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> |
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> |
||
<div class="keretjobb" style="width: |
<div class="keretjobb" style="width:35%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> |
||
<big>Névváltozatok: armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.), |
<big>Névváltozatok: armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.), |
||
czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család |
czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család |
||
41. sor: | 43. sor: | ||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
[[armális]], [[nemesítés]] |
[[armális]], [[nemesítés]] |
||
[[Kategória:Heraldika]] |
A lap 2013. szeptember 4., 07:34-kori változata
Az armalista a 16-19. századi kisnemesség egyik csoportja. A Habsburg-korban lett általános, hogy a nemesség- és címeradomány általában (adómentes) birtokadomány, és a vele járó nemesi kiváltságok nélkül történt, ezért az ilyen oklevéllel rendelkezőket armalistáknak is nevezték, gyakran erősen pejoratív felhanggal, mivel az armálisok birtokosai általában szegényesen éltek, nem voltak képesek a rangjuknak megfelelő életvitelre. Gyakran jobbágytelken gazdálkodtak vagy hivatalnokoskodással és iparűzéssel foglalkoztak, amit a nemesi szemlélet nemeshez méltatlan foglalkozásnak tekintett. Ugyanakkor az armalisták nemesi öntudata erősen elkülönítette őket a parasztságtól és a polgárságtól, és a különféle nemesi szervezetek, a személyi kapcsolatok megnyitották előttük a társadalmi érvényesülés útját. Birtokaik szolgálatait is egy összegben megválthatták (summával, taksával).
Névváltozatok: armális nemesek, czímeres nemesség (Nagy Iván IX. 470.), czimerleveles nemesség (Nagy Iván V. 127.), czimerleveles család (Nagy Iván I. 144., IV. 40.), czimer-leveles család (Nagy Iván IV. 40.), czimeres nemes család (Nagy Iván IV. 343.), taxalisták <?> (Nagy Iván VII. 88.)
nobiles scutatus, ármálisos, czímeres, diplomás nemes ember, literae armales (M. Nyelvtört. 119.); Tzimeres, diplomás nemes ember: armalista [PPBl.] (NySz. I. 507.);
la: nobiles armales, armalistae, de: Briefadel
Rövidítések:
A nemesítéshez az ajánlást a földesúr és a vármegye adta. Mivel ehhez nem járt birtok, az armalistákat birtoktalan nemeseknek (impossessionati) is nevezték.Ahoz, hogy a nemesítés érvénybe lépjen, egy éven belül ki kellett hirdetni és az armálist a megye közgyűlésén be kellett mutatni, majd az armalistát beírták a vármegye armalistáinak jegyzékébe (Cathologus armalistarum).
A földesúron keresztül egyaránt adózniuk kellett az államnak és a vármegyének (1595-től rendszertelenül, 1723-tól rendszeresen ). Adójukat a jobbágyok rovásadójától elkülönítve fizették, melyet taxának neveztek. Ezért a kuriális nemesekkel együtt taksás nemeseknek is nevezték őket. Megélhetésüket hivatalnokoskodással, gazdatiszti, papi, tanári, orvosi, ügyvédi állásokkal biztosították. A 18. század királyi Magyarországának nemesi családai közül több mint tízezer 1550 után jutott nemességhez. Ide kell sorolni az erdélyi fejedelmek által megnemesített városok (Dés, Torda, Kolozsvár, Nagyenyed) teljes lakosságát és a 16-17. századi "profugusok"at, akiknek birtokai török kézre kerültek és jobbágytelken gazdálkodtak. Az armalisták többsége a jobbágyfelszabadítás után beolvadt a parasztságba.