„Szerkesztővita:Estefan” változatai közötti eltérés

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Estefan (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A Hertelendy címer és meghatározása alatt nem az található, aminek hívják! Az a nem tisztelt szerkesztő, aki a cikket írta nem tud objektívan, és történelmi …”
 
Estefan (vitalap | szerkesztései)
 
2. sor: 2. sor:
A zalai történetírás, amely alapján a cikk íródott nem valósághű! Hertelendy Mihály királyi engedéllyel vette el Ujlaki Katalint (Zalavári Aps.lt.Nr.1282), akinek hozománybirtokára Németújvárra költözött. Ekkor a németújvári gróf Batthyány volt. A Bocskay hadjárat miatt begyűjtött levéltári anyagok (Szombathely levéltári anyagával együtt), 1605-ben égtek el a Németújvár-i várban. Ez pedig véletlenül gyulladt ki! Az elégett házassági és hozománybirtok adományozási okiratok helyett I. Ferdinánd adott új birtokadományozási okiratot Gasztony közelébe. Ambrus nevű fia Dobrogosti Racsics Zsófiától született(1585-1618)1608-tól szintén Vas vármegye (fő)szolgabírája, már az új birtokáról végezte hivatalát. Egyenesági leszármazottja vagyok.
A zalai történetírás, amely alapján a cikk íródott nem valósághű! Hertelendy Mihály királyi engedéllyel vette el Ujlaki Katalint (Zalavári Aps.lt.Nr.1282), akinek hozománybirtokára Németújvárra költözött. Ekkor a németújvári gróf Batthyány volt. A Bocskay hadjárat miatt begyűjtött levéltári anyagok (Szombathely levéltári anyagával együtt), 1605-ben égtek el a Németújvár-i várban. Ez pedig véletlenül gyulladt ki! Az elégett házassági és hozománybirtok adományozási okiratok helyett I. Ferdinánd adott új birtokadományozási okiratot Gasztony közelébe. Ambrus nevű fia Dobrogosti Racsics Zsófiától született(1585-1618)1608-tól szintén Vas vármegye (fő)szolgabírája, már az új birtokáról végezte hivatalát. Egyenesági leszármazottja vagyok.
Ez a gasztonyi ág birtokolja Kehidát, ahová szintén Ambrus(jogi végzettséggel) került Zala vármegye szolga, majd első alispánjaként, aki már Gasztonyban (Vas vármegye) született. A gasztonyi Hertelendy család a jogi -szolgabíró, stb., valamint a katonai pályát viselte a gazdálkodás mellett. Így lehetett földbirtok öröksége Rátóton (Gasztony mellett fekszik): Deák Ferencnek, Széll Kálmánnak. Az a Hertelendy család, akiről Jókai a Baradlay családot mintázta a Kőszivű ember fiaiban, talán nem ilyen témájú cikket érdemel. Hiszen H. Zsigmondnak (Gasztony-Vasszentmihály) három fia szolgált 1848-ban: János népfelkelő és komáromi kiképző század, Gábor, Károly hozta haza Galliciából a 110 huszárt(!), negyedik Ignác nemesi testőrség kapitánya a kakukk fióka. Minthogy ez a cikk is az.
Ez a gasztonyi ág birtokolja Kehidát, ahová szintén Ambrus(jogi végzettséggel) került Zala vármegye szolga, majd első alispánjaként, aki már Gasztonyban (Vas vármegye) született. A gasztonyi Hertelendy család a jogi -szolgabíró, stb., valamint a katonai pályát viselte a gazdálkodás mellett. Így lehetett földbirtok öröksége Rátóton (Gasztony mellett fekszik): Deák Ferencnek, Széll Kálmánnak. Az a Hertelendy család, akiről Jókai a Baradlay családot mintázta a Kőszivű ember fiaiban, talán nem ilyen témájú cikket érdemel. Hiszen H. Zsigmondnak (Gasztony-Vasszentmihály) három fia szolgált 1848-ban: János népfelkelő és komáromi kiképző század, Gábor, Károly hozta haza Galliciából a 110 huszárt(!), negyedik Ignác nemesi testőrség kapitánya a kakukk fióka. Minthogy ez a cikk is az.

== Hertelendy család címermagyarázatához - címertörténet és értelmezés ==

A címer magyarázat alapjául szolgáló Árpád-házi királyok által kiadott Hertelendy nemesi címer történetéről, és értelmezéséről a hazai címer magyarázatok nem szolgálnak. Kérdés, hogy mi volt a szándéka, értelme a család hallgatásának. Bizonyíték, információ hiánya?!
Az Árpád-házi királyság idején a származást, öröklést férfiágon ismerték el, és a kiadott elismervények, címerek, adománylevelek csak ennek szellemében, és megfelelő bizonyítékok alapján történtek. Ezeket sem felülbírálni, megkérdőjelezni a magyar királyi szokásjog szerint nem lehet. A címeremelés értelmét az adományozó kárpótlása, engesztelése adta, melyben elismeri, megerősíti szerzett, és születési jogait, jószágait. A szembenéző, pántos lovagsisak egy lovagi tornákon aktívan, résztvevő tornaképes lovagot jelent, akinek a lovagi élethez magának kell a felszerelést, kíséretet biztosítani. Így neki a lovagi címer, a címeres pajzs szükséglet volt, nem dísztárgy. A címer lovagi pajzson való gyakorlati használata, a lovagi tornák okán is, élő gyakorlat volt. A lovagi rang, származás, címer valódisága, származása, elismerése bizonyítékok, és királyi felügyelettel történt. Lovagi eredményei is tehették, hogy ezt örökölhetővé tette az adományozó, és I. László lovagkirály által alapított világi, zártkörű Árpád-házi lovagrend tagjává tette.
Adott időben ezeknek, II. Géza lovagkirály alatt, kiemelkedő társadalmi, vagyoni következményei voltak. A címer megerősítése túlmutat a lovagi élet társadalmi és vagyoni szükségletein, mivel a Hertelendy család helyzete, maga a neve is különös volt a magyar szokásos helyzet,nevek között. Így nem véletlen, hogy a család neve Baranyában nemcsak települések, hanem földrajzi területek neveiben is fennmaradt, pedig a család Mohács után eltávozott innen. A család neve latin fonetikával is, már a 13. században mint királyi ember merül fel. A hagyományok alapján valószínűsíthető, hogy a családnév eredete Szabolcs édesanyjához kötődik. A Csák nemzetségről megmaradt szájhagyomány szerint, Szabolcs Árpádot követte a nagyfejedelmi utódlásban, Zoltán előtt.
Ez csak úgy volt lehetséges, hogy Szabolcs nem Árpád felmenőinek unokája, vagy fia lehetett. Hanem Árpád testvére, vagy inkább féltestvére. Így a magyar hagyomány, szokásjog szerint a család legidősebb férfitagja követi az utódlást. Az ágaskodó oroszlán a magyarok, fejedelemség jelképe, amely a Nagyszentmiklósi aranykorsón szereplő oroszlán - fekete párduc viadalát is mutatja. Így ez nemcsak Szabolcs, Csák nemzetség, hanem István fia Imre herceg címerpajzsán is szerepel. Mint egyes Árpád-házi királyok pecsétnyomóján is. A Hertelendy család címerében beemelésre került a Csák nemzetség pajzsmezőben, és ékítményben szereplő oroszlánja, míg az ékítmény oroszlánján lévő korona, más tudatos értelmezést, bizonyítást, igazolást szolgál. Főleg írásos dokumentációk megsemmisülése, eltűnése okán is.

A lap jelenlegi, 2011. július 31., 10:37-kori változata

A Hertelendy címer és meghatározása alatt nem az található, aminek hívják! Az a nem tisztelt szerkesztő, aki a cikket írta nem tud objektívan, és történelmi hitelességgel foglalkozni Kehida és a Hertelendyek (Hertelendy Anna) témájával. Az adott cikk történelmi tényei, adatai zavarosak, akár a "szerző"!A tény, hogy Anna úrilány - gazdaasszonyképzőt, valamint írói, alkotói, művészi találkozókat, rendezvényeket, mecenatúrát rendezett folytatott, arról nincs szó. Az hogy a saját vagyonát költötte, a jelenlegi gyakorlattól eltérően, az nem számít. Szerencse, hogy Balassi Bálint költészetéről, katonai pályájáról nem a szerző írt. Az adott téma nem való a címerhatározóhoz! Tiltakozom ellene! A zalai történetírás, amely alapján a cikk íródott nem valósághű! Hertelendy Mihály királyi engedéllyel vette el Ujlaki Katalint (Zalavári Aps.lt.Nr.1282), akinek hozománybirtokára Németújvárra költözött. Ekkor a németújvári gróf Batthyány volt. A Bocskay hadjárat miatt begyűjtött levéltári anyagok (Szombathely levéltári anyagával együtt), 1605-ben égtek el a Németújvár-i várban. Ez pedig véletlenül gyulladt ki! Az elégett házassági és hozománybirtok adományozási okiratok helyett I. Ferdinánd adott új birtokadományozási okiratot Gasztony közelébe. Ambrus nevű fia Dobrogosti Racsics Zsófiától született(1585-1618)1608-tól szintén Vas vármegye (fő)szolgabírája, már az új birtokáról végezte hivatalát. Egyenesági leszármazottja vagyok. Ez a gasztonyi ág birtokolja Kehidát, ahová szintén Ambrus(jogi végzettséggel) került Zala vármegye szolga, majd első alispánjaként, aki már Gasztonyban (Vas vármegye) született. A gasztonyi Hertelendy család a jogi -szolgabíró, stb., valamint a katonai pályát viselte a gazdálkodás mellett. Így lehetett földbirtok öröksége Rátóton (Gasztony mellett fekszik): Deák Ferencnek, Széll Kálmánnak. Az a Hertelendy család, akiről Jókai a Baradlay családot mintázta a Kőszivű ember fiaiban, talán nem ilyen témájú cikket érdemel. Hiszen H. Zsigmondnak (Gasztony-Vasszentmihály) három fia szolgált 1848-ban: János népfelkelő és komáromi kiképző század, Gábor, Károly hozta haza Galliciából a 110 huszárt(!), negyedik Ignác nemesi testőrség kapitánya a kakukk fióka. Minthogy ez a cikk is az.

Hertelendy család címermagyarázatához - címertörténet és értelmezés[szerkesztés]

A címer magyarázat alapjául szolgáló Árpád-házi királyok által kiadott Hertelendy nemesi címer történetéről, és értelmezéséről a hazai címer magyarázatok nem szolgálnak. Kérdés, hogy mi volt a szándéka, értelme a család hallgatásának. Bizonyíték, információ hiánya?! Az Árpád-házi királyság idején a származást, öröklést férfiágon ismerték el, és a kiadott elismervények, címerek, adománylevelek csak ennek szellemében, és megfelelő bizonyítékok alapján történtek. Ezeket sem felülbírálni, megkérdőjelezni a magyar királyi szokásjog szerint nem lehet. A címeremelés értelmét az adományozó kárpótlása, engesztelése adta, melyben elismeri, megerősíti szerzett, és születési jogait, jószágait. A szembenéző, pántos lovagsisak egy lovagi tornákon aktívan, résztvevő tornaképes lovagot jelent, akinek a lovagi élethez magának kell a felszerelést, kíséretet biztosítani. Így neki a lovagi címer, a címeres pajzs szükséglet volt, nem dísztárgy. A címer lovagi pajzson való gyakorlati használata, a lovagi tornák okán is, élő gyakorlat volt. A lovagi rang, származás, címer valódisága, származása, elismerése bizonyítékok, és királyi felügyelettel történt. Lovagi eredményei is tehették, hogy ezt örökölhetővé tette az adományozó, és I. László lovagkirály által alapított világi, zártkörű Árpád-házi lovagrend tagjává tette. Adott időben ezeknek, II. Géza lovagkirály alatt, kiemelkedő társadalmi, vagyoni következményei voltak. A címer megerősítése túlmutat a lovagi élet társadalmi és vagyoni szükségletein, mivel a Hertelendy család helyzete, maga a neve is különös volt a magyar szokásos helyzet,nevek között. Így nem véletlen, hogy a család neve Baranyában nemcsak települések, hanem földrajzi területek neveiben is fennmaradt, pedig a család Mohács után eltávozott innen. A család neve latin fonetikával is, már a 13. században mint királyi ember merül fel. A hagyományok alapján valószínűsíthető, hogy a családnév eredete Szabolcs édesanyjához kötődik. A Csák nemzetségről megmaradt szájhagyomány szerint, Szabolcs Árpádot követte a nagyfejedelmi utódlásban, Zoltán előtt. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy Szabolcs nem Árpád felmenőinek unokája, vagy fia lehetett. Hanem Árpád testvére, vagy inkább féltestvére. Így a magyar hagyomány, szokásjog szerint a család legidősebb férfitagja követi az utódlást. Az ágaskodó oroszlán a magyarok, fejedelemség jelképe, amely a Nagyszentmiklósi aranykorsón szereplő oroszlán - fekete párduc viadalát is mutatja. Így ez nemcsak Szabolcs, Csák nemzetség, hanem István fia Imre herceg címerpajzsán is szerepel. Mint egyes Árpád-házi királyok pecsétnyomóján is. A Hertelendy család címerében beemelésre került a Csák nemzetség pajzsmezőben, és ékítményben szereplő oroszlánja, míg az ékítmény oroszlánján lévő korona, más tudatos értelmezést, bizonyítást, igazolást szolgál. Főleg írásos dokumentációk megsemmisülése, eltűnése okán is.