Címerhatározó/Szentiványi címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szentiványi, Szentivány (olv. Szentiványi) családok címerével foglalkozik.

---

szentiványi Szentiványi

A Szentiványi család leszármazottai által közölt családi címer

A Szentiványi család által küldött címerpajzsrajzolat

Szentiványi Szentiványi Zoltán 1907. november 18., Bécs Ferenc József örökbe fogadja, nevét és címerét adja Hidaskürthi Nagy Blankának, Leonának, Tibornak, az utóbbinak Liptószentiványi előnevet is általa: felesége gyermekei

P 632 Szentiványi cs. lt. Pecsétes ir.

A liptószentiváni Szentiványi család őse II. Endre király uralkodása alatt Csehországból származó Lőrinc comes volt,aki 1241-ben részt vett a Muhi csatában. Fia Bogomér diplomáciai érdemeiért 1263-ban IV. Béla királytól adományt kap a Liptó megyei Vezveres földjére, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szt. János tiszteletére kápolna épül. 1286 július 8-án Szepesen IV. László király Bogomért és fiait ( Bodó, Miklós, Bogomér, János , Lőrinc, Dénes) valamint bátyjának ( Szerefel) fiait ( András és Miklós) kiemeli a "vendégek" sorából és magyar nemességet kapnak.

Bogomér fiai a birtokon megosztoznak és ekkor válik a család öt ágra. A Szentiványi ( a legidősebb fiú Bodó leszármazottai), a Szmrecsányi (Miklós leszármazottai), Baán ( ifj. Bogomér leszármazottai)családok. Továbbá Szerefel fiainak ágai ( azaz Andrástól ) a Pongrácz és ( Miklóstól) a Pottornyay családok. 

A családok közös eredetére utal, hogy mindegyik család címerében ott van a nyitott koronából kiemelkedő kar a kürttel és a csillaggal.

A családnak ősi osztatlan birtoka Liptó megyében a Szent-Iványi uradalom, mely Bocza bánya mezővároson kívül hat helységből állt.

Ősi váruk, a (castrum sancti Joannis bapt.) a körülötte alakuló település „Szent-Ivány”-nak neveztetett, a Hradeki hegyen volt található. Tolmácson Szentiványi Márk szerzett birtokot. Gyümölcsfaiskolája országos hírnévnek örvendett. Testvére, János, Nógrád vármegye első alispánja, ennek fia Anzelm vármegyei főszolgabíró, 1832-36-ban és 1839-ben országgyűlési követ volt. A család építette a falu közepén ma is álló kastély ősét. Szentiványi Anzelm 1854-ben bekövetkezett halála után a birtok a ghymesi és gácsi, gróf Forgách családra szállt. [1] A családi birtok gyöngyszeme a Csorba tó, melynek partján Szent-Iványi József nyaralókat építtetett melyből a későbbi klimatikus gyógyhely és turista paradicsom Csorba-fürdő fejlődött ki.1896-tól Csorba vasútállomástól fogaskerekű vitte az utasokat a tóhoz. 1903-ban a család 3 millió koronáért a magyar államnak eladta a tavat és környékén lévő telepet, azóta Szent-Iványi Csorba tó néven fürdő-nyaralóhely épült.

• Irodalom:

Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Heraldika kiadó 2000. 666.o.

Révai Nagy Lexikona 1912 V. kötet Csorba tó címszó.

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

---

sepsiszentiváni Szent-Ivány

Sényi Sándorné, Szentivány Gizella Terézia halotti címere, 1894

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó

---

Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!