„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kert-főcím}} {{TOC right}} |
{{Kert-főcím}} {{TOC right}} |
||
[[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] |
|||
A '''kajszibarack''' vagy '''kajszibarackfa''' ''(Prunus armeniaca L'' vagy ''Armeniaca vulgaris Lam)'' egy [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiából]] vagy [[Kína|Kínából]] származó [[gyümölcs]]fa. A [[szilva|szilvának]] közeli, az [[őszibarack]]nak és a [[mandula|mandulának]] távolabbi rokona. |
|||
== Elnevezése == |
|||
A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. |
|||
A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) |
|||
A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack, majombarack. |
|||
== Jellemzése == |
|||
{{Tápérték| name=Kajszibarack (nyers) | kJ=201 | protein=1.4 g | fat=0.4 g | carbs=11 g | sugars=9 g | fibre = 2 g | iron_mg=0.4 | vitC_mg=10 | vitA_ug=96 | betacarotene_ug=1094 | source_usda=1 | right=1 }} |
|||
{{nutritionalvalue | name=Kajszibarack (szárított) | kJ=1009 | protein=3.4 g | fat=0.5 g | carbs=63 g | fibre=7 g | sugars=53 g | iron_mg=2.7 | vitC_mg=1 | vitA_ug=180 | betacarotene_ug=2163 |source_usda=1 | right=1 }} |
|||
A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. |
|||
== A Kárpát-medencében == |
|||
Magyarországon a [[török hódoltság]] idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. |
|||
== Talajigénye == |
|||
== Tápanyagigénye == |
|||
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. |
|||
== Gyümölcse == |
|||
Gyümölcse, a '''kajszibarack''' vagy '''sárgabarack''' gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. |
|||
== Felhasználása == |
|||
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. [[Befőtt]]nek, [[dzsem]]nek, [[lekvár]]nak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de [[pálinka]] készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. |
|||
== Fajták == |
|||
<center> |
|||
{|| align="center" border=2 |
|||
|+<big>'''Kajszibarack fajták'''</big>[http://www.baloghfaiskola.hu/faiskola/index.php?option=com_content&task=view&id=36&Itemid=43] |
|||
| |
|||
|-align="center" border=1 |
|||
|- |
|||
|!'''Megnevezés '''||'''Érési ideje ''' || '''Hússzíne''' ||'''Állománya'''||'''Mérete''' ||'''Súlya'''||'''íze'''||'''Megjegyzés''' |
|||
|- |
|||
|Bergamon||június közepe||narancssárga||rostos, szilárd||közép nagy|| 40-55 g||édes-savas, harmonikus, kiváló||fagytűrése kiváló |
|||
|- |
|||
|Budapest || || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Ceglédi arany|| || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Ceglédi bíbor || || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Ceglédi óriás||június eleje||narancssárga||lédús, puha||igen nagy||50-80 g||édes-savas, aromás||friss fogyasztás, export |
|||
|- |
|||
|Ceglédi Piroska || || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Gönci magyar||június közepe||aranysárga||kemény||középnagy||40-55 g||édes-savas, zamatos||legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
|||
|- |
|||
|Korai piros || || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Magyar kajszi|| || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Mandula kajszi|| || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Pannónia||július közepe-vége||narancssárga||rostos, szilárd||közép nagy|| 40-55 g|||édes-savas, harmonikus, kiváló||fagytűrése kiváló |
|||
|- |
|||
|Rózsakajszi|| || || | || || g|| |
|||
|- |
|||
|Szegedi mamut || || || | || || g|| |
|||
|}</center> |
A lap 2011. március 12., 08:33-kori változata
A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 50 kcal 200 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 240 kcal 1010 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Talajigénye
Tápanyagigénye
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.
Fajták
!Megnevezés | Érési ideje | Hússzíne | Állománya | Mérete | Súlya | íze | Megjegyzés |
Bergamon | június közepe | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
Budapest | g | ||||||
Ceglédi arany | g | ||||||
Ceglédi bíbor | g | ||||||
Ceglédi óriás | június eleje | narancssárga | lédús, puha | igen nagy | 50-80 g | édes-savas, aromás | friss fogyasztás, export |
Ceglédi Piroska | g | ||||||
Gönci magyar | június közepe | aranysárga | kemény | középnagy | 40-55 g | édes-savas, zamatos | legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
Korai piros | g | ||||||
Magyar kajszi | g | ||||||
Mandula kajszi | g | ||||||
Pannónia | július közepe-vége | narancssárga | rostos, szilárd | közép nagy | 40-55 g | édes-savas, harmonikus, kiváló | fagytűrése kiváló |
Rózsakajszi | g | ||||||
Szegedi mamut | g |