„Kertészet/Lepkefélék/Őszi levélmoly” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:




Az '''őszi levélmoly''' ''(Choreutis pariana'' vagy ''Antophila pariana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' közé tartozó [[levélmolyfélék]] ''(Choreutidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja.

== Elterjedése, élőhelye ==
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}}
Ez a jellegzetes, feltűnő őszi lepkefaj a [[Mediterrán éghajlat|mediterrán klímát]] kedveli. Közép- és Dél-Európától egészen Japánig egy összefüggő zónában honos; Észak-Amerikába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálható.

== Megjelenése ==

[[Szárny]]ain barna-szürke a mintázat. A szárny fesztávolsága mintegy 15&nbsp;mm.

== Életmódja ==

Évente három nemzedéke nő fel. A nyári és az őszi nemzedék összefolyik; a legtöbb lepkét nyár végén láthatjuk. A [[hernyó]]k lombos fákon élnek: a fiatal hernyók a levél színén a [[parenchima|parenchimát]] fogyasztják, mozaikszerűen hámozgatnak, az ereket békén hagyják. Később összehúzzák a leveleket, és a levél színét hámozzák úgy, hogy csak az alsó bőrszövetet és az ereket hagyják meg. A megrágott levelek vörösbarnára színeződnek és elszáradnak. A levelek nagy része lehullik, az ágakon csak félig érett gyümölcsök maradnak. A hernyók második nemzedéke a fiatal gyümölcsöket is hámozgatja.

Hazánkban fő tápnövénye az [[alma]], de gyakran megtalálható más gyümölcsfákon:
* [[körte]],
* [[birs]],
* [[őszibarack]],
* [[szilva]],
* [[cseresznye]],
valamint vad gyümölcsfákon és cserjéken is:
* [[vadalma]],
* [[vadkörte]],
* [[galagonya]],
* [[kökény]],
* [[rózsa]],
* [[berkenye]],
sőt, esetenként [[boróka|borókán]] is, tehát nagyon [[polifág]] faj. Gyakorisága időben és térben változó: általában szórványosan fordul elő, de ha tömegesen elszaporodik, megnő a jelentősége. Az utolsó nemzedék lepkéi telelnek át. Ezek a lepkék ősszel nappal és éjjel is aktívak.





A lap 2011. március 6., 10:21-kori változata

A lap mérete: 2218 bájt

Kertészet

Őszi levélmoly


Az őszi levélmoly (Choreutis pariana vagy Antophila pariana) a valódi lepkék (Glossata) közé tartozó levélmolyfélék (Choreutidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

[{{{link}}}   ]

Ez a jellegzetes, feltűnő őszi lepkefaj a mediterrán klímát kedveli. Közép- és Dél-Európától egészen Japánig egy összefüggő zónában honos; Észak-Amerikába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálható.

Megjelenése

Szárnyain barna-szürke a mintázat. A szárny fesztávolsága mintegy 15 mm.

Életmódja

Évente három nemzedéke nő fel. A nyári és az őszi nemzedék összefolyik; a legtöbb lepkét nyár végén láthatjuk. A hernyók lombos fákon élnek: a fiatal hernyók a levél színén a parenchimát fogyasztják, mozaikszerűen hámozgatnak, az ereket békén hagyják. Később összehúzzák a leveleket, és a levél színét hámozzák úgy, hogy csak az alsó bőrszövetet és az ereket hagyják meg. A megrágott levelek vörösbarnára színeződnek és elszáradnak. A levelek nagy része lehullik, az ágakon csak félig érett gyümölcsök maradnak. A hernyók második nemzedéke a fiatal gyümölcsöket is hámozgatja.

Hazánkban fő tápnövénye az alma, de gyakran megtalálható más gyümölcsfákon:

valamint vad gyümölcsfákon és cserjéken is:

sőt, esetenként borókán is, tehát nagyon polifág faj. Gyakorisága időben és térben változó: általában szórványosan fordul elő, de ha tömegesen elszaporodik, megnő a jelentősége. Az utolsó nemzedék lepkéi telelnek át. Ezek a lepkék ősszel nappal és éjjel is aktívak.





Forrás:

Magyar Wikipédia:, Őszi levélmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)