„Kertészet/Lepkefélék/Őszi levélmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Őszi levélmoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Őszi levélmoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
Az '''őszi levélmoly''' ''(Choreutis pariana'' vagy ''Antophila pariana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' közé tartozó [[levélmolyfélék]] ''(Choreutidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}} |
|||
Ez a jellegzetes, feltűnő őszi lepkefaj a [[Mediterrán éghajlat|mediterrán klímát]] kedveli. Közép- és Dél-Európától egészen Japánig egy összefüggő zónában honos; Észak-Amerikába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálható. |
|||
== Megjelenése == |
|||
[[Szárny]]ain barna-szürke a mintázat. A szárny fesztávolsága mintegy 15 mm. |
|||
== Életmódja == |
|||
Évente három nemzedéke nő fel. A nyári és az őszi nemzedék összefolyik; a legtöbb lepkét nyár végén láthatjuk. A [[hernyó]]k lombos fákon élnek: a fiatal hernyók a levél színén a [[parenchima|parenchimát]] fogyasztják, mozaikszerűen hámozgatnak, az ereket békén hagyják. Később összehúzzák a leveleket, és a levél színét hámozzák úgy, hogy csak az alsó bőrszövetet és az ereket hagyják meg. A megrágott levelek vörösbarnára színeződnek és elszáradnak. A levelek nagy része lehullik, az ágakon csak félig érett gyümölcsök maradnak. A hernyók második nemzedéke a fiatal gyümölcsöket is hámozgatja. |
|||
Hazánkban fő tápnövénye az [[alma]], de gyakran megtalálható más gyümölcsfákon: |
|||
* [[körte]], |
|||
* [[birs]], |
|||
* [[őszibarack]], |
|||
* [[szilva]], |
|||
* [[cseresznye]], |
|||
valamint vad gyümölcsfákon és cserjéken is: |
|||
* [[vadalma]], |
|||
* [[vadkörte]], |
|||
* [[galagonya]], |
|||
* [[kökény]], |
|||
* [[rózsa]], |
|||
* [[berkenye]], |
|||
sőt, esetenként [[boróka|borókán]] is, tehát nagyon [[polifág]] faj. Gyakorisága időben és térben változó: általában szórványosan fordul elő, de ha tömegesen elszaporodik, megnő a jelentősége. Az utolsó nemzedék lepkéi telelnek át. Ezek a lepkék ősszel nappal és éjjel is aktívak. |
|||
A lap 2011. március 6., 10:21-kori változata
Az őszi levélmoly (Choreutis pariana vagy Antophila pariana) a valódi lepkék (Glossata) közé tartozó levélmolyfélék (Choreutidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a jellegzetes, feltűnő őszi lepkefaj a mediterrán klímát kedveli. Közép- és Dél-Európától egészen Japánig egy összefüggő zónában honos; Észak-Amerikába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálható.
Megjelenése
Szárnyain barna-szürke a mintázat. A szárny fesztávolsága mintegy 15 mm.
Életmódja
Évente három nemzedéke nő fel. A nyári és az őszi nemzedék összefolyik; a legtöbb lepkét nyár végén láthatjuk. A hernyók lombos fákon élnek: a fiatal hernyók a levél színén a parenchimát fogyasztják, mozaikszerűen hámozgatnak, az ereket békén hagyják. Később összehúzzák a leveleket, és a levél színét hámozzák úgy, hogy csak az alsó bőrszövetet és az ereket hagyják meg. A megrágott levelek vörösbarnára színeződnek és elszáradnak. A levelek nagy része lehullik, az ágakon csak félig érett gyümölcsök maradnak. A hernyók második nemzedéke a fiatal gyümölcsöket is hámozgatja.
Hazánkban fő tápnövénye az alma, de gyakran megtalálható más gyümölcsfákon:
- körte,
- birs,
- őszibarack,
- szilva,
- cseresznye,
valamint vad gyümölcsfákon és cserjéken is:
sőt, esetenként borókán is, tehát nagyon polifág faj. Gyakorisága időben és térben változó: általában szórványosan fordul elő, de ha tömegesen elszaporodik, megnő a jelentősége. Az utolsó nemzedék lepkéi telelnek át. Ezek a lepkék ősszel nappal és éjjel is aktívak.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Őszi levélmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)