„Kertészet/Lepkefélék/Nagy színjátszólepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Nagy színjátszólepke lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Nagy színjátszólepke . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''nagy színjátszólepke''' ''(Apatura iris)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[tarkalepkefélék]] ''(Nymphalidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
|||
== Elterjedése == |
|||
[[Kép:Apatura iris.jpeg|thumb|Nagy színjátszólepke]] |
|||
A nagy színjátszólepke [[Nagy-Britannia]] déli részétől és Észak-[[Spanyolország]]tól kezdve szinte egész [[Európa|Európában]], valamint a [[mérsékelt égöv]]ben fekvő [[ázsia]]i területektől keletre, [[Kína|Kínáig]] előfordul. A lepke előnyben részesíti a ritkás ártéri [[erdő]]ket és a kevert lomberdőket. |
|||
== Megjelenése == |
|||
A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 [[milliméter]]. A két pár [[pikkely]]es [[szárny]] szorosan egymás mögött helyezkedik el. Nyugalmi állapotban a lepke függőlegesen a teste felett tartja őket. A [[hím]]nél nem színanyag eredményezi a kékeslila csillogást, hanem a [[kék]] fény visszaverődése, valamint a pikkelyek alatt található kicsiny légkamrák is. Ezért ez a csillogás csak meghatározott szögből látható. Feladata a védekezés és az ellenség megtévesztése. E csillogás alatt valójában fekete-barna [[pigment]] található a szárnyon. A [[nőstény]] szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért kevésbé feltűnő. Testét sűrű, apró sörte borítja, s ez [[bársony]]os külsőt kölcsönöz a lepkének. Teste - akárcsak a többi rovaré - [[fej]]re, [[tor]]ra és [[potroh]]ra tagolódik. A lepke [[csáp]]jainak végén rendkívül kifinomult érzékelők vannak, amelyekkel szagjeleket fog fel a levegőből. A [[hernyó]] szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv. |
|||
{| |
|||
|[[Kép:Großer Schillerfalter - Jungraupe 01 (HS).JPG|bélyegkép|250px|Hernyó]] |
|||
|[[Kép:Apatura iris 2006-07-12.JPG|bélyegkép|250px|és a kifejlett lepke]] |
|||
|} |
|||
== Életmódja == |
|||
Az állat nappali lepke, többnyire magasan az erdő lombozatában található meg. A hernyó a [[kecskefűz]] [[levél (biológia)|levelével]] táplálkozik, míg a kifejlett lepke [[nektár]]t és állati [[ürülék]]et fogyaszt. A nagy színjátszólepke, mint kifejlett lepke 2 [[hónap]]ig él. |
|||
== Szaporodása == |
|||
A nőstény [[június]]ban és [[július]]ban többnyire egyesével rakja le a [[pete|petéit]] a [[növények]]re. A petéből való kifejlődéstől a [[báb (biológia)|báb]]állapotig 8 hónap telik el. A hernyó a [[Fa (botanika)|fák]] kérge alatt alussza át a telet, miközben a színe [[zöld]]ről barnára változik. Amikor tavasszal táplálkozás céljából visszamászik a levelekre, megint zöld lesz. A bábból 2-3 hét alatt lesz kifejlett lepke. |
|||
== Rokon fajok == |
|||
A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a [[kis színjátszólepke]] ''(Apatura ilia)''. Két másik rokona a [[nagy nyárfalepke]] ''(Limenitis populi)'' és a [[kis lonclepke]] ''(Limenitis camilla)''. |
|||
A lap 2011. március 6., 11:01-kori változata
A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
A nagy színjátszólepke Nagy-Britannia déli részétől és Észak-Spanyolországtól kezdve szinte egész Európában, valamint a mérsékelt égövben fekvő ázsiai területektől keletre, Kínáig előfordul. A lepke előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket.
Megjelenése
A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. Nyugalmi állapotban a lepke függőlegesen a teste felett tartja őket. A hímnél nem színanyag eredményezi a kékeslila csillogást, hanem a kék fény visszaverődése, valamint a pikkelyek alatt található kicsiny légkamrák is. Ezért ez a csillogás csak meghatározott szögből látható. Feladata a védekezés és az ellenség megtévesztése. E csillogás alatt valójában fekete-barna pigment található a szárnyon. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért kevésbé feltűnő. Testét sűrű, apró sörte borítja, s ez bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Teste - akárcsak a többi rovaré - fejre, torra és potrohra tagolódik. A lepke csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelők vannak, amelyekkel szagjeleket fog fel a levegőből. A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.
.JPG) |
 |
Életmódja
Az állat nappali lepke, többnyire magasan az erdő lombozatában található meg. A hernyó a kecskefűz levelével táplálkozik, míg a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. A nagy színjátszólepke, mint kifejlett lepke 2 hónapig él.
Szaporodása
A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A petéből való kifejlődéstől a bábállapotig 8 hónap telik el. A hernyó a fák kérge alatt alussza át a telet, miközben a színe zöldről barnára változik. Amikor tavasszal táplálkozás céljából visszamászik a levelekre, megint zöld lesz. A bábból 2-3 hét alatt lesz kifejlett lepke.
Rokon fajok
A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Két másik rokona a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) és a kis lonclepke (Limenitis camilla).
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Nagy színjátszólepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)