„Kertészet/Lepkefélék/Ékes sodrómoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Ékes sodrómoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Ékes sodrómoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
||
Az '''ékes sodrómoly''' ''(Argyrotaenia ljungiana)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sodrólepkefélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban is honos faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
[[Kép:Argyrotaenia ljungiana 20020516 09.JPG|thumb|Ékes sodrómoly]] |
|||
Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori. |
|||
== Megjelenése == |
|||
Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm. |
|||
== Életmódja == |
|||
A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék. |
|||
E [[polifág]] faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít: |
|||
* Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik). |
|||
* Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is. |
|||
* Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó: |
|||
** első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán. |
|||
** szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén. |
|||
Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott. |
|||
A lap 2011. március 5., 03:28-kori változata
Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.
Megjelenése
Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.
Életmódja
A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.
E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:
- Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
- Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
- Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
- első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
- szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.
Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Ékes sodrómoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)