„Kertészet/Lepkefélék/Bogáncslepke” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:33 (CET)}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}


A '''bogáncslepke''' ''(Vanessa cardui)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[tarkalepkefélék]] ''(Nymphalidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].


== Elterjedése ==
[[Kép:Butterfly 0072.jpg|thumb|Bogáncslepke]]
A bogáncslepke az [[Atalanta-lepke|Atalanta-lepkéhez]] hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. [[Dél-Amerika]] kivételével az egész világon megtalálható. Egész [[Európa|Európában]] honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az [[Alpok]]tól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a [[csalán]]ban bővelkedő területeken.

== Megjelenése ==
A bogáncslepke elülső [[szárny]]a 2,6-3,3 [[centiméter]] hosszú. A szabadban könnyen összetéveszthetjük a [[kis rókalepke|kis rókalepkével]]. A bogáncslepke azonban halványabb színű, nagyobb termetű, és gyorsabban, csapongóbban repül. Egyértelmű ismertetőjegyei továbbá, hogy a hátulsó szárny szegélye egyenletesen csipkézett, közepén nincs fogszerű kiugrás, a fonákján pedig 5 kis szemfolt van. Az elülső szárnya csúcsánál több [[fehér]] folt látható. Mindkét nem azonos színű.

== Életmódja ==
Az [[erdő]]k kivételével mindenféle élőhelyen előfordul, ahol csalán és [[bogáncs]] nő. Elsősorban a hegy- és dombvidéki meleg lejtőket, [[rét]]eket és erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat. A hegyvidékeken a 2000 [[méter]]t meghaladó magasságig felhatol. A lepkék szívesen látogatják a [[virág]]okat, különösen az [[aszat]]ot, [[bojtorján]]t, csalánt, [[martilapu]]t és a [[bogáncsfélék]]et, de [[nyári orgona|nyári orgonán]], hullott [[gyümölcsök]]ön is megfigyelhetjük őket.

== Szaporodása ==
A [[május]]ban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék [[július]]-[[augusztus]]ban, a II. augusztus-[[szeptember]]ben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az [[ősz]]i nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka [[június]]-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A [[hernyó]] feketésbarna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.
{|
|[[Fájl:Painted Lady butterfly.JPG|245px|bélyegkép|Bogáncslepke]]
|[[Fájl:Vanessa cardui - caterpillar 05 (HS).jpg|130px|bélyegkép|és hernyója]]
|}





A lap 2011. március 3., 16:42-kori változata

A lap mérete: 3322 bájt

Kertészet

Bogáncslepke

A bogáncslepke (Vanessa cardui) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Bogáncslepke

A bogáncslepke az Atalanta-lepkéhez hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. Dél-Amerika kivételével az egész világon megtalálható. Egész Európában honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az Alpoktól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a csalánban bővelkedő területeken.

Megjelenése

A bogáncslepke elülső szárnya 2,6-3,3 centiméter hosszú. A szabadban könnyen összetéveszthetjük a kis rókalepkével. A bogáncslepke azonban halványabb színű, nagyobb termetű, és gyorsabban, csapongóbban repül. Egyértelmű ismertetőjegyei továbbá, hogy a hátulsó szárny szegélye egyenletesen csipkézett, közepén nincs fogszerű kiugrás, a fonákján pedig 5 kis szemfolt van. Az elülső szárnya csúcsánál több fehér folt látható. Mindkét nem azonos színű.

Életmódja

Az erdők kivételével mindenféle élőhelyen előfordul, ahol csalán és bogáncs nő. Elsősorban a hegy- és dombvidéki meleg lejtőket, réteket és erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat. A hegyvidékeken a 2000 métert meghaladó magasságig felhatol. A lepkék szívesen látogatják a virágokat, különösen az aszatot, bojtorjánt, csalánt, martilaput és a bogáncsféléket, de nyári orgonán, hullott gyümölcsökön is megfigyelhetjük őket.

Szaporodása

A májusban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék július-augusztusban, a II. augusztus-szeptemberben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az őszi nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka június-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A hernyó feketésbarna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.

Bogáncslepke
és hernyója





Forrás:

Magyar Wikipédia:, Bogáncslepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)