„Kertészet/Lepkefélék/Nyerges szőlőmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
||
A '''nyerges szőlőmoly''' ''(Eupoecilia ambiguella'' = ''Cochylis ambiguella'' = ''Clysia ambiguella'' = ''Clysiella ambiguella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[Magyarország]]on is honos faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
[[Kép:Eupoecilia ambiguella ugglan.jpg|thumb|'''Nyerges szőlőmoly''' ''Eupoecilia ambiguella'']] |
|||
Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték. |
|||
Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal. |
|||
== Megjelenése == |
|||
Sárga szárnyát feketésbarna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. A kifejlett hernyó 10–12 mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete. |
|||
== Életmódja == |
|||
Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek. |
|||
A hernyók fő tápnövénye a [[szőlő]], de hazánkban ezenkívül: |
|||
* a [[ribiszke]], |
|||
* a [[borostyán]], |
|||
* az [[orgona (növény)|orgona]], |
|||
* a [[bangita]], |
|||
* a [[mezei juhar]], |
|||
* a [[kutyabenge]], |
|||
* a [[fagyal]] és |
|||
* a vadszőlő is. |
|||
Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a [[tarka szőlőmoly]]hoz ''(Lobesia botrana)'' hasonlóan [[polifág]] faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak. |
|||
Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli. |
|||
A lap 2011. március 3., 07:23-kori változata
A nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella = Cochylis ambiguella = Clysia ambiguella = Clysiella ambiguella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.
Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.
Megjelenése
Sárga szárnyát feketésbarna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. A kifejlett hernyó 10–12 mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.
Életmódja
Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.
A hernyók fő tápnövénye a szőlő, de hazánkban ezenkívül:
- a ribiszke,
- a borostyán,
- az orgona,
- a bangita,
- a mezei juhar,
- a kutyabenge,
- a fagyal és
- a vadszőlő is.
Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a tarka szőlőmolyhoz (Lobesia botrana) hasonlóan polifág faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.
Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Nyerges szőlőmoly, 2011. március 1., 06:37 (CET)