„Kertészet/Kártevők/Darázsszitkár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
}}</ref> |
}}</ref> |
||
⚫ | |||
{{Commons|Sesia apiformis}} |
{{Commons|Sesia apiformis}} |
||
⚫ | |||
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma] |
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma] |
||
* [http://www.matramuzeum.hu/Personal/folia/27/SESIIDAE11.PDF FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája] |
* [http://www.matramuzeum.hu/Personal/folia/27/SESIIDAE11.PDF FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája] |
A lap 2011. március 2., 07:55-kori változata
A darázslepke (Sesia apiformis = Aegeria apiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el; Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.
Megjelenése
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke. A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm. A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.
Életmódja
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki. A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek. A gyökfő közelébe petézik.
A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rágcsálékhalmokból következtethetünk. Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.
Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzön, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója. Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.
Névváltozatok
- darázsszitkár[1]
Külső hivatkozások
- A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
- FAZEKAS IMRE: Az Északi-középhegység üvegszárnyú lepkefaunája
- Csóka György – Kovács Tibor: Xilofág rovarok
Jegyzetek
- ↑ (2005) [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám (magyar nyelven), Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Darázsszitkár, 2011. március 1., 06:37 (CET)