„Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A '''barackmoly''' (avagy '''barackrágó sarlósmoly''', ''Anarsia lineatella'') a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sarlós ajkú molyfélék]] ''(Gelechiidae)'' [[család (rendszertan)|család]] 245, hazánkban is honos fajának egyike. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
[[Kép:Anarsia_lineatella.jpg|thumb|]] |
|||
Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori. |
|||
== Megjelenése == |
|||
Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm. |
|||
== Életmódja == |
|||
Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe. |
|||
Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak. |
|||
Fő tápnövényei a [[csonthéjasok]]: |
|||
* [[őszibarack]], |
|||
* [[kajszi]], |
|||
* [[szilva]], |
|||
* [[mandula]]; |
|||
legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják. |
|||
Megtelepszik az [[alma|almán]], a [[körte|körtén]] és a [[Prunus]] nemzetség tagjain is. |
|||
A lap 2011. március 2., 07:04-kori változata
A barackmoly (avagy barackrágó sarlósmoly, Anarsia lineatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.
Elterjedése, élőhelye
Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori.
Megjelenése
Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.
Életmódja
Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe. Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak.
Fő tápnövényei a csonthéjasok:
legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják.
Megtelepszik az almán, a körtén és a Prunus nemzetség tagjain is.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Barackmoly, 2011. március 1., 06:34 (CET)