„Kertészet/Lepkefélék/Barackmoly” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~~}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:




A '''barackmoly''' (avagy '''barackrágó sarlósmoly''', ''Anarsia lineatella'') a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sarlós ajkú molyfélék]] ''(Gelechiidae)'' [[család (rendszertan)|család]] 245, hazánkban is honos fajának egyike.


== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Anarsia_lineatella.jpg|thumb|]]
Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori.


== Megjelenése ==


Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.


== Életmódja ==


Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe.
Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak.


Fő tápnövényei a [[csonthéjasok]]:
* [[őszibarack]],
* [[kajszi]],
* [[szilva]],
* [[mandula]];
legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják.


Megtelepszik az [[alma|almán]], a [[körte|körtén]] és a [[Prunus]] nemzetség tagjain is.





A lap 2011. március 2., 07:04-kori változata

A lap mérete: 2081 bájt

Kertészet

Barackmoly


A barackmoly (avagy barackrágó sarlósmoly, Anarsia lineatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.

Elterjedése, élőhelye

Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori.

Megjelenése

Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.

Életmódja

Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki. A fiatal hernyó telel át, majd tavasszal behatol a fakadó rügyekbe. Az őszibarackon áttelelt hernyók járatot rágnak a rövid, 2–3 cm-es hajtások tengelyébe; ezek a hajtások elhervadnak és elpusztulnak. Később a hernyók a hosszabb hajtásokra térnek át, majd a nyártól a gyümölcsöket károsítják. A kocsánynál rágnak be a gyümölcsbe, amit belülről falnak fel. A még zöld gyümölcs érése ilyenkor meggyorsul, majd gyakran félig éretten lehullik. A nyár végén rakott petékből kikelő hernyók a kéreg alá rágnak, és a háncsrészeket eszik. Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak.

Fő tápnövényei a csonthéjasok:

legkedveltebb tápnövényének az őszibarackot tartják.

Megtelepszik az almán, a körtén és a Prunus nemzetség tagjain is.



Forrás:

Magyar Wikipédia:, Barackmoly, 2011. március 1., 06:34 (CET)