„Kertészet/Kártevők/Ribiszkeszitkár” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Kártevők/Üvegszárnyú ribiszkelepke lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Kártevők/Ribiszkeszitkár . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}} |
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
||
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:Ribiszkeszitkár|Ribiszkeszitkár]]|2011. január 6., 04:52 (CET)}} |
|||
Az '''üvegszárnyú ribiszkelepke''' avagy '''ribiszkeszitkár''' ''(Synanthedon tipuliformis)'' a [[szitkárfélék]] ''(Sesiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, [[Magyarország]]on is honos faja. |
|||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít. |
|||
== Megjelenése == |
|||
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A [[szárny]] fesztávolsága 10–18 mm. |
|||
== Életmódja == |
|||
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú [[darázs]]ra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni. |
|||
Fő tápnövényei: |
|||
* [[piros ribiszke]], |
|||
* [[fekete ribiszke]], |
|||
* [[aranyribiszke]], |
|||
* [[köszméte]]. |
|||
A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken: |
|||
* [[mogyoró]], |
|||
* [[boróka]], |
|||
* [[kecskerágó]]. |
|||
Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is: |
|||
* [[szőlő]]ben, |
|||
* [[málna|málnában]] |
|||
* [[szeder]]ben. |
|||
A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője. |
|||
{{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:Ribiszkeszitkár|Ribiszkeszitkár]]|2011. január 6., 04:52 (CET)}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma] |
|||
A lap 2011. január 6., 05:52-kori változata
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Ribiszkeszitkár, 2011. január 6., 04:52 (CET)
Az üvegszárnyú ribiszkelepke avagy ribiszkeszitkár (Synanthedon tipuliformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Jóformán egész Eurázsiában honos; Észak-Amerikába és Új-Zélandra úgy hurcolták be. Magyarországon mindenfelé megtalálható, és ahol tápnövényei nőnek, kimondottan gyakori fajnak számít.
Megjelenése
Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye kékesen csillog. A szárny fesztávolsága 10–18 mm.
Életmódja
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át. A hernyók már április végén elkezdenek bábozódni, de ennek ideje és így a rajzás is egészen a nyár derekáig elhúzódik. A lepkék nappal aktívak, és virágokról táplálkoznak. Mivel kis, karcsú darázsra emlékeztetnek, nem könnyű őket felismerni.
Fő tápnövényei:
A hernyók számos más növényen is megélnek, főként a különféle cserjéken:
Kivételesen megtelepedhetnek egyéb kultúrákban is:
A petéből kikelt kis hernyó gyakran járatot rág a vessző héja alatt, mielőtt beenné magát annak belsejébe. Ez a barna csík később is jól látható marad. A hernyó egész életét a hajtásokban, vesszőkben és gallyakban tölti, és ezek belét rágja ki – néha a bokor alapi részét is megtámadja. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hazánkban a piros és a fekete ribiszke legelterjedtebb kártevője.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Ribiszkeszitkár, 2011. január 6., 04:52 (CET)