„Heraldikai lexikon/Pajzstagolás” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Madboy74 (vitalap | szerkesztései)
Madboy74 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:


<gallery>
<gallery>
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
Kép:Pajzstagolás,_vágott.svg|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához, nincs kitüntetett ''mező'', ezért együtt képezik a kardok kétmázú ''alap''ját és nem ''mező''jét, miként azt a címerleírás is megadja: ezüst-fekete vágott alapon két vörös kard haránt-keresztesen)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához, nincs kitüntetett ''mező'', ezért együtt képezik a kardok kétmázú ''alap''ját és nem ''mező''jét, miként azt a címerleírás is megadja: ezüst-fekete vágott alapon két vörös kard haránt-keresztesen)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve /alkalmazkodnak a mezők geometriájához [nagyságához]/, ezért itt [[osztott címer]] jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard haránt-keresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve /alkalmazkodnak a mezők geometriájához [nagyságához]/, ezért itt [[osztott címer]] jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard haránt-keresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])

A lap 2010. február 20., 01:40-kori változata

H E R A L D I K APajzstagolás

Névváltozatok:

fr: partition de l'écu,
de: Schildteilung


Rövidítések

A pajzstagolás a címerpajzs részekre osztása osztóvonalak által. A legegyszerűbb mesteralakoknak számítanak, és a színek után a címerek következő szerkezeti elemét képezik. Ezért szerkezettani szempontból a címerek legfontosabb alkotórészei közé tartoznak.

A legrégibb fennmaradt címerábrázolások általában semmilyen címerábrát sem tartalmaznak (beleértve a mesteralakot is), hanem csak valamilyen tagolás útján létrejövő színösszetételt, mely a későbbi pajzstagolások elméleti alapja lett. Ez a korai heraldikusok számára lehetővé tette az azonos színű címerek megkülönböztetését, és a címerpajzs borításából kiindulva eljutottak más bonyolult címertani problémák helyes megértéséig.

A címerpajzson látható mindenféle ábrázolásmódot a színek kölcsönhatásának kell tulajdonítani. A szín-alakzat viszony dönti el, hogy egy pajzstagolás egyszerű vagy osztott címert eredményez-e. A mesteralakoktól eltérően pajzstagolások egyaránt állhatnak alap, mező és mesteralak funkcióban, míg a mesteralak sohasem hoz létre mezőt (azaz osztott pajzsot). Ez a kétféle mesteralak-típus alakjából következik, mert a pajzstagolás osztóvonalai egyfajta geometriai teret eredményeznek és csak a pajzs két szélét érintik, míg a mesteralak osztóvonalai egyfajta geometriai ábrát eredményeznek és a pajzs mind a négy szélét is érinthetik.

A fontosabb pajzstagolási módok a vágás, hasítás, harántolás, balharántolás, négyelés és harántnégyelelés. Ezeket páros számú osztóvonallal megrajzolva megkapjuk a fő mesteralakokat.

A pajzstagolások szerkezeti összefüggései

Lásd még

mesteralak, osztóvonal, színek, mázak, borítás, alap, mező, szerkezeti heraldika