„Címerhatározó/Sztrányay címer” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


----
----


== sztranyai Sztranyay ==



[[Kép:Sztrányay_címer_Oszk_Quart.lat.190..jpg|thumb|A Sztrányay címer [[Adami Mihály (jezsuita)|Adami]] kéziratos művében]]
[[Kép:Sztrányay_címer_Oszk_Quart.lat.190..jpg|thumb|A Sztrányay címer [[Adami Mihály (jezsuita)|Adami]] kéziratos művében]]
8. sor: 12. sor:


"A pajzs kék udvarában zöld halomon, arany koronán könyöklő vörös ruhás kar, arany markolatú kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján ugyan ollyan kar látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös.” (Adami Scuta Gentil. Tomo XII.)
"A pajzs kék udvarában zöld halomon, arany koronán könyöklő vörös ruhás kar, arany markolatú kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján ugyan ollyan kar látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös.” (Adami Scuta Gentil. Tomo XII.)

A XV.-XVII. században Sztranyáról, vagy ahogy akkor hívták Sztranyaváról, többen is írták magukat, de az is lehet, hogy egy család latinos, szlovákos, magyaros változatban, egyszer így, egyszer úgy használta a nevét, ami akkoriban általános volt.

Például a nagymihályi Sztárayak volt, hogy Nagymihályinak írták magukat és egyik águk meg is maradt ennél. Az 1663-ban élt Sztranyavszky Miklós Sztránszkynak is írta magát az 1636-os nemességszerzést követően.

A család nevét - eddigi ismereteink szerint - első ízben előnév formában Sztranyei
Labuth János használta. A Labuth név a nyugati szláv nyelveken hattyút jelent. (Sztranyei)
Labuth János (1477) a környék egyik legtekintélyesebb bírája volt. 1477-ben részt vett a Zsolna és Sztrecsen, valamint a Podmaniczky testvérek perében. A Pongrácz és Esterházy levéltár is említést tesz róla. Több esetben volt békebíró és tanú. A Sztranyei nevet valószínűleg nemcsak lakhely vagy birtok megjelölésül, hanem előnévként is használta.
Az azonban tény, hogy a Labuth családnévvel Magyarország családjai között az 1500-as évektől már nem találkozhatunk, a Sztrányay, Sztrnyavszky, Sztranyovszky nevek pedig az 1600-as években születtek.

A család neve a latin nyelvű okiratokban Sztranyay formában szerepel. A rendelkezésre álló sajátkezű levelekben, iratokban és anyakönyvekben igen változatos formákkal találkozhatunk, pl. Sztraniaij, Sztranýaÿ, Sztranyay, Sztraniai, Stranai, Stranay, Sztranyai, Sztraniai, Sztraniaÿ, Stranaj.

Az 1665-ben keltezett adománymegerősítő okiratban a nemességet elnyert vagy megerősített Georgius Sztranyay „egregius”-ként, magyarul „vitézlő”-ként szerepel.

Leánya, Magdaléna a klarissza apácákhoz való belépésekor, 1696-ban, ugyanőt már Tekintetes Nemzetes és Vitézlő-ként tisztelik.

A varini anyakönyvben keresztszülőként, Generosus Dominus, azaz Nemzetes Úrként jelölik az az 1680-as években.

A családnév előnévvel együtt sztranyai Sztranyay alakban fia 1704-es jegyajándéki szerződésében szerepel, utalva a család eredeti lakhelyére.

A két világháború között két Sztrányay unokatestvér, két különböző előnevet: „trencséni” és „egregi” használt. Ezeket az előneveket valószínűleg az eredeti okiratokból kölcsönözve használták.

A XX. századtól a szlovákiai családok Stráňay ill.Stráňai, a magyar családok Sztrányay ill. Sztrányai formában használják a nevüket. Esetenként a szocialista rendszer nem tűrte az
"y"-os végződést.

[http://www.sztranyay.extra.hu/NEV.htm]


*Irodalom:
*Irodalom:

A lap 2009. december 28., 18:04-kori változata

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Sztrányay család címerével foglalkozik.



sztranyai Sztranyay

A Sztrányay címer Adami kéziratos művében

Adami Mihály, Károly főherceg használatára németül, magyar nyelvtankönyvet nyomatott és egy címertani gyűjteményhez is kezdett. Ebből veszi a származástannal foglalkozó Nagy Iván a Sztrányay címert:

"A pajzs kék udvarában zöld halomon, arany koronán könyöklő vörös ruhás kar, arany markolatú kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján ugyan ollyan kar látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös.” (Adami Scuta Gentil. Tomo XII.)

A XV.-XVII. században Sztranyáról, vagy ahogy akkor hívták Sztranyaváról, többen is írták magukat, de az is lehet, hogy egy család latinos, szlovákos, magyaros változatban, egyszer így, egyszer úgy használta a nevét, ami akkoriban általános volt.

Például a nagymihályi Sztárayak volt, hogy Nagymihályinak írták magukat és egyik águk meg is maradt ennél. Az 1663-ban élt Sztranyavszky Miklós Sztránszkynak is írta magát az 1636-os nemességszerzést követően.

A család nevét - eddigi ismereteink szerint - első ízben előnév formában Sztranyei Labuth János használta. A Labuth név a nyugati szláv nyelveken hattyút jelent. (Sztranyei) Labuth János (1477) a környék egyik legtekintélyesebb bírája volt. 1477-ben részt vett a Zsolna és Sztrecsen, valamint a Podmaniczky testvérek perében. A Pongrácz és Esterházy levéltár is említést tesz róla. Több esetben volt békebíró és tanú. A Sztranyei nevet valószínűleg nemcsak lakhely vagy birtok megjelölésül, hanem előnévként is használta.

Az azonban tény, hogy a Labuth családnévvel Magyarország családjai között az 1500-as évektől már nem találkozhatunk, a Sztrányay, Sztrnyavszky, Sztranyovszky nevek pedig az 1600-as években születtek.

A család neve a latin nyelvű okiratokban Sztranyay formában szerepel. A rendelkezésre álló sajátkezű levelekben, iratokban és anyakönyvekben igen változatos formákkal találkozhatunk, pl. Sztraniaij, Sztranýaÿ, Sztranyay, Sztraniai, Stranai, Stranay, Sztranyai, Sztraniai, Sztraniaÿ, Stranaj.

Az 1665-ben keltezett adománymegerősítő okiratban a nemességet elnyert vagy megerősített Georgius Sztranyay „egregius”-ként, magyarul „vitézlő”-ként szerepel.

Leánya, Magdaléna a klarissza apácákhoz való belépésekor, 1696-ban, ugyanőt már Tekintetes Nemzetes és Vitézlő-ként tisztelik.

A varini anyakönyvben keresztszülőként, Generosus Dominus, azaz Nemzetes Úrként jelölik az az 1680-as években.

A családnév előnévvel együtt sztranyai Sztranyay alakban fia 1704-es jegyajándéki szerződésében szerepel, utalva a család eredeti lakhelyére.

A két világháború között két Sztrányay unokatestvér, két különböző előnevet: „trencséni” és „egregi” használt. Ezeket az előneveket valószínűleg az eredeti okiratokból kölcsönözve használták.

A XX. századtól a szlovákiai családok Stráňay ill.Stráňai, a magyar családok Sztrányay ill. Sztrányai formában használják a nevüket. Esetenként a szocialista rendszer nem tűrte az "y"-os végződést.

[1]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések


Lásd még: