„Heraldikai lexikon/Kecske” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. december 13., 22:27-kori változata

Névváltozatok: őz, Ziege (TESz. III. 48.)

la: caprea
Rövidítések:

A kecske a heraldikában rövid, enyhén íves, szarvakkal, szakállal ábrázolt állat. Leginkább ágaskodó helyzetben fordul elő. Ha a szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült, kos. Mivel a kőszáli kecske háziasított fajtája és szelíd vérmérsékletű, ami nem igen teszi alkalmassá előnyösnek tartott emberi tulajdonságok kifejezését, a címertanban viszonylag ritka és leggyakrabban vallási összefügésben vagy beszélő címerként fordul elő, mint például Kecskemét címerében. Egyes ábrázolásmódjait nehéz elkülönítemi a baktól vagy a zergétől.

Számos heraldikai megjelenése vallási eredetre nyúlik vissza. Kecskemét 14. századi pecsétjén a város patrónusa, Szent Miklós látható pásztorbottal, mely az alján kecskefejjel van díszítve. A kecskefejből a 16-17. században fokozatosan a város ágaskodó kecskét ábrázoló címere lett. Az Arad megyei Lázár család címerében "öklelő kecskefej" van.

A heraldikában előfordulnak a kos- vagy kecskeszarvas nőábrázolások és néha a kosfejű és sastestű kecskesas (de: Ziegenadler) is.

A régi hiedelemvilágban termékenységi jelkép, az Ég, a szerelmi vágy, a bujaság szimbóluma. Dionüszosz szőlőisten állataként gyakran ábrázolják szőlőtővel. Ez látható például a Hanva nemzetség címerében. Bacchus és Juno kultuszában a "tejelő" fügével együtt szerepel (vö. latin caprificus 'fügefa'). A keresztény szimbolikában a Bujaság és az elkárhozottak jelképe. A középkorban a fekete kecskebak a boszorkányszombatokon elnöklő sátán képmása, míg az állatöv halfarkú bak csillagképe (Capricornus) Jézusnak is az egyik szimbóluma volt. Ennek halteste a Krisztus születésével kezdődő Halak korszakára, kecskefeje az ószövetségi bűnbak és az áldozati gödölye megfelelője. Gyakran ábrázolták bakkecsketesttel az egyszarvút is.

Lásd még

bak, kos, zerge, bárány

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''kecske''' a heraldikában rövid, enyhén íves, szarvakkal, szakállal ábrázolt állat. Leginkább [[ágaskodó]] [[helyzet]]ben
-fordul elő. Ha a szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült, kos. Mivel a
-kőszáli kecske háziasított fajtája és szelíd vérmérsékletű, ami nem igen teszi alkalmassá előnyösnek tartott emberi
-tulajdonságok kifejezését, a [[címertan]]ban viszonylag ritka és leggyakrabban vallási összefügésben vagy [[beszélő címer]]ként fordul elő,
-mint például Kecskemét címerében. Egyes ábrázolásmódjait nehéz elkülönítemi a baktól vagy a zergétől.
 [[Kép:Kecskemét.jpg|thumb|Kecskemét címere]]
+[[Fájl:Zikmund_Kozel_z_Rýzntálu_címere.jpg|thumb|Zikmund Kozel z Rýzntálu (1548 - 1598), gazdag Kutná Hora-i polgár címere (Kozel a. m. kecske)]]
 <!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
@@ 18. sor: / 13. sor: @@
 </div>
 <!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
+A '''kecske''' a heraldikában rövid, enyhén íves, szarvakkal, szakállal ábrázolt állat. Leginkább [[ágaskodó]] [[helyzet]]ben
+fordul elő. Ha a szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült, kos. Mivel a
+kőszáli kecske háziasított fajtája és szelíd vérmérsékletű, ami nem igen teszi alkalmassá előnyösnek tartott emberi
+tulajdonságok kifejezését, a [[címertan]]ban viszonylag ritka és leggyakrabban vallási összefügésben vagy [[beszélő címer]]ként fordul elő,
+mint például Kecskemét címerében. Egyes ábrázolásmódjait nehéz elkülönítemi a baktól vagy a zergétől.
 Számos heraldikai megjelenése vallási eredetre nyúlik vissza. Kecskemét 14. századi pecsétjén a város patrónusa, Szent Miklós