„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Termih (vitalap | szerkesztései)
→‎Várakozásijel: Fejlesztés. Konkrét példák
Termih (vitalap | szerkesztései)
a →‎Várakozásijel: névelő törlés, kötösző váltás
44. sor: 44. sor:


== Várakozásijel ==
== Várakozásijel ==
Ha bejutottunk a rendszerbe a egy várakozási jel vagy karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét,
Ha bejutottunk a rendszerbe egy várakozási jel illetve karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét,
melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.
melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.



A lap 2009. szeptember 17., 12:06-kori változata

Ez a könyv a [Linux] alapú számítógépes operációs rendszerek parancssori lehetőségeit mutatja be. A bemutatott parancsok nagy része minden Unix alapú rendszeren használhatók. A könyv első része valójában Unix parancsokkal foglalkozik. A könyv második része azonban olyan parancsokat tartalmaz, ami a Linux terjesztésekben megtalálható parancsokra épül. A könyvben példaként joe nevű felhasználó és egy jupiter nevű számítógép szerepel példaként.

Azonosítás

A Linuxos rendszer indulása után egy "loging" várakozási jel jelenik meg egy kettősponttal. A login nem egy hibaüzenet, a felhasználónév beírását várja a rendszer:

login: joe

A felhasználónév beírása után a password: várakozási jelet látjuk, amely a jelszavunk beírásra szólít fel:

password: 

A jelszó beírása esetén alapértelmezetten még csillagok sem jelentek meg.

Jelszó megváltoztatása:

$ passwd

A felhasználó a passwd paranccsal megváltoztathatja saját jelszavát.
Mások jelszavát csak a rendszergazda azaz a root felhasználó képes megváltoztatni. Ekkor a meg kell adni az adott felhasználónevet a passwd parancs paramétereként.

A joe felhasználó jelszavának megváltoztatása

# passwd joe



Kijelentkezés:

$ logout

A kijelentkezés parancsa még az exit, vagy a Ctrl+D billentyűkombináció.

A Linux terjesztések lehetővé teszik grafikus bejelentkezést is. Erre a célra XDM, KDM vagy a GDM csomag valamelyikének telepítése ad lehetőséget.

Várakozásijel

Ha bejutottunk a rendszerbe egy várakozási jel illetve karaktersorozat jelenik meg, idegen szóval: prompt. A várakozási jel más lehet a rendszergazda és felhasználó számára. Felhasználók esetén a szokásos alak tartalmazza a felhasználó nevét, a Linuxos rendszer nevét, melyik könyvtárban áll és végül a parancsértelmezőre jellemző karakter.

Felhasználó várakozási jele

joe@jupiter:~$

A fenti példa Debian GNU/Linux operációs rendszerek alapértelmezett várakozás jele felhasználók esetén. A joe felhasználónév után egy "@" karakter majd utána szerver neve jupiter. A "@" karakter elválasztó szerepet tölt be. A szerver neve után újabb elválasztó következik, egy kettőspont (":"). A kettőspontot az aktuális könyvtár követi, amely esetünkben egy "~" karakter. Ez mindig felhasználó saját könyvtárát jelöli. Alapértelmezésként joe saját könyvtára a /home/joe. A dollárjel ("$") a bash nevű parancsértelmezőt jelképezi.


A root felhasználónak az alapértelmezett várakozási jele eltérő. Nem szerepel a felhasználónév és az utolsó karakter egy kettőskereszt ("#").

Root felhasználó promptja

jupiter:~#

Hogy mi szerepeljen a várakozási jelben egy környezeti változó határozza meg, amelynek a neve PS1. Egy környezeti változóra úgy hivatkozhatunk, ha egy dollár jelet teszünk a neve elé: $PS1. Az echo paranccsal megtekinthetjük a tartalmát.

A PS1 környezeti változó tartalma

$ echo $PS1


Könyvtárkezelés

Az első érdekes információ lehet számunkra, hogy melyik könyvtárban állunk jelenleg. Ezt a pwd parancs begépelésével tehetjük meg.

Aktuális könyvtár:

$ pwd


Ha már tudjuk melyik könyvtárban állunk, az is fontos lehet, hogy az aktuális könyvtárban milyen újabb könyvtárak vagy állományok vannak. Ezt az ls paranccsal tudjuk megnézni. Az ls az angol list szóból származik, magyarul listázásnak fordítható. A könyvtár tartalmának listázása:

$ ls

Könyvtárak létrehozására az mkdir parancsot használjuk. A parancs első része az "mk" az angol make szóból származik. Magyarul elkészít, csinál szavakkal fordítható. A "dir" az angol directory szóból ered, amely magyarul könyvtár, vagy másik elterjedt nevén mappa néven fordítható. A Parancs tehát egy könyvtár elkészítésére utal. Paraméterkén több könyvtár is megadható. Ügyeljünk arra, hogy a Linuxos rendszerek a kisbetű nagybetű érzékenyek. Például a "Bertabla" és a "bertalba" nevű könyvtár két különböző könyvtár.

Könyvtár létrehozása:

$ mkdir konyvtarnev


A könyvtár nevekben lehetnek ékezetes betűk, azonban ennek használata nem ajánlott. Ha könyvtárakat más rendszerbe szeretnénk mozgatni, akkor azok esetleg olvashatatlanok lesznek.

Könyvtár törlése:

rmdir konyvtarnev


A könyvtár átnevezését az mv paranccsal hajtjuk végre, amely az angol move szóból származik. Magyarul mozgatás jelent. A parancsot valójában arra találták ki, hogy egy állományt egy másik helyre mozgassunk. Viszont ha a mozgatás helye a kiindulási pont, a parancs akkor is működik vagyis átnevezés történik.

Könyvtár átnevezése:

$ mv konyvtar1 konyvtar2

A konyvtar1 nevű könyvtárat konyvtar2-re nevezzük át.

Könyvtár átmozgatása:

$ mv konyvtar1 konyvtar2/

A konyvtar1 nevű könyvtárat a konyvtar2 nevű könyvtárba mozgatja.

Ha már vannak könyvtáraink szeretnénk azokban mozogni is, azt is mondhatnánk szeretnénk könyvtárat cserélni. Erre a célra a cd parancs szolgál. A cd parancs a Change Directory szavak kezdőbetűi. A Directory már ismerős, a Change magyar fordítása cserélni. Ha egy könyvtárba szeretnénk belépni, akkor a cd parancsnak egyszerűen meg kell adni a könyvtár nevét paraméterként:

$ cd konyvtar1

Ezzel a konyvtar1 nevű könyvtárba kerülünk.

Fájlkezelés

Fájlok létrehozása:

$ touch filenev.txt


Fájlok törlése:

$ rm filenev


Fájlok átnevezése:

$ mv file1 file2


Fájlok mozgatása:

$ mv file konyvtar/


Fájlok tartalmának megtekintése:

$ cat filenev


Fájlok darabolása:

$ split -b 1440000 filenev

A filenev nevű fájlt 1440000 byte méretű fájlokra darabolja. A fájlok rendre xaa, xab, xac, stb. lesznek.

Darabolt fájlok összefűzése:

$ cat x* >> filenev

Archiválás

Archiválásra a tar parancsot használjuk. Maga a tar program nem képes tömörítésre, csak az archiválásra. Néhány kapcsolóval azonban rávehető, hogy más programokat felhasználva tömörítést is végezzen.
Archiválás:

$ tar -cf archivnev.tar konyvtarnev

Archiv csomagok kibontása:

$ tar -xf archivnev.tar


Folyamatkezelés

Folyamatok listázása:

$ ps ax


Folyamat leállítása erőszakosan, de biztosan:

$ kill -9 pidszam