„Heraldikai lexikon/Pajzstagolás” változatai közötti eltérés
20. sor: | 20. sor: | ||
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'') |
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'') |
||
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, ezért együtt képezik a kardok kétmázú alapját, hiszen nincs kitüntetett ''mező'', a kardok nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához) |
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, ezért együtt képezik a kardok kétmázú alapját, hiszen nincs kitüntetett ''mező'', a kardok nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához) |
||
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve, ezért itt osztott pajzs jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[ |
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve, ezért itt osztott pajzs jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]]) |
||
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz a címer egyszerű, osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve) |
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz a címer egyszerű, osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve) |
||
</gallery> |
</gallery> |
A lap 2007. július 7., 09:24-kori változata
Névváltozatok:
de: Schildteilung
Rövidítések
A pajzstagolás a címerpajzs részekre osztása osztóvonalak által. A legegyszerűbb mesteralakoknak számítanak, és a színek után a következő címertani szerkezetet képezik. Ezért szerkezettani szempontból a címerek legfontosabb alkotórészei közé tartoznak.
A legrégibb fennmaradt címerábrázolások általában semmilyen címerábrát sem tartalmaznak (beleértve a mesteralakot is), hanem csak valamilyen tagolás útján létrejövő színösszetételt, mely a későbbi pajzstagolások elméleti alapja lett. Ez a korai heraldikusok számára lehetővé tette az azonos színű címerek megkülönböztetését, és a címerpajzs borításából kiindulva eljutottak más bonyolult címertani problémák helyes megértéséig.
A címerpajzson látható mindenféle ábrázolásmódot a színek kölcsönhatásának kell tulajdonítani. A szín-alakzat viszony dönti el, hogy egy pajzstagolás egyszerű vagy osztott címert eredményez-e. A mesteralakoktól eltérően pajzstagolások egyaránt állhatnak alap, mező és mesteralak funkcióban, míg a mesteralak sohasem hoz létre mezőt (azaz osztott pajzsot). Ez a kétféle mesteralak-típus alakjából következik, mert a pajzstagolás osztóvonalai egyfajta geometriai teret eredményeznek és csak a pajzs két szélét érintik, míg a mesteralak osztóvonalai egyfajta geometriai ábrát eredményeznek és a pajzs mind a négy szélét is érinthetik.
A fontosabb pajzstagolási módok a vágás, hasítás, harántolás, balharántolás, négyelés és harántnégyelelés. Ezeket pároszámú osztóvonallal megrajzolva megkapjuk a fő mesteralakokat.
A pajzstagolások szerkezeti összefüggései
-
Vágott pajzs (pajzstagolás és potenciális kétmázú alap, valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete mező)
-
Kétmázú alap (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, ezért együtt képezik a kardok kétmázú alapját, hiszen nincs kitüntetett mező, a kardok nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához)
-
Két mező az osztott pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve, ezért itt osztott pajzs jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját alappal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a címerleírás is megadja: vágott pajzs, a felső mezőben ezüst alapon két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen címerábrát)
-
Tizenegyszer vágott pajzs (a vágások nem mező, hanem alap funkcióban állnak, azaz a címer egyszerű, osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve)
Lásd még
mesteralak, osztóvonal, színek, alap, mező, szerkezeti heraldika