„Heraldikai lexikon/Pajzstagolás” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
20. sor: 20. sor:
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, ezért együtt képezik a kardok kétmázú alapját, hiszen nincs kitüntetett ''mező'', a kardok nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, ezért együtt képezik a kardok kétmázú alapját, hiszen nincs kitüntetett ''mező'', a kardok nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve, ezért itt osztott pajzs jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleítás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]]])
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve, ezért itt osztott pajzs jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz a címer egyszerű, osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz a címer egyszerű, osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve)
</gallery>
</gallery>

A lap 2007. július 7., 09:24-kori változata

Névváltozatok:
de: Schildteilung
Rövidítések

A pajzstagolás a címerpajzs részekre osztása osztóvonalak által. A legegyszerűbb mesteralakoknak számítanak, és a színek után a következő címertani szerkezetet képezik. Ezért szerkezettani szempontból a címerek legfontosabb alkotórészei közé tartoznak.

A legrégibb fennmaradt címerábrázolások általában semmilyen címerábrát sem tartalmaznak (beleértve a mesteralakot is), hanem csak valamilyen tagolás útján létrejövő színösszetételt, mely a későbbi pajzstagolások elméleti alapja lett. Ez a korai heraldikusok számára lehetővé tette az azonos színű címerek megkülönböztetését, és a címerpajzs borításából kiindulva eljutottak más bonyolult címertani problémák helyes megértéséig.

A címerpajzson látható mindenféle ábrázolásmódot a színek kölcsönhatásának kell tulajdonítani. A szín-alakzat viszony dönti el, hogy egy pajzstagolás egyszerű vagy osztott címert eredményez-e. A mesteralakoktól eltérően pajzstagolások egyaránt állhatnak alap, mező és mesteralak funkcióban, míg a mesteralak sohasem hoz létre mezőt (azaz osztott pajzsot). Ez a kétféle mesteralak-típus alakjából következik, mert a pajzstagolás osztóvonalai egyfajta geometriai teret eredményeznek és csak a pajzs két szélét érintik, míg a mesteralak osztóvonalai egyfajta geometriai ábrát eredményeznek és a pajzs mind a négy szélét is érinthetik.

A fontosabb pajzstagolási módok a vágás, hasítás, harántolás, balharántolás, négyelés és harántnégyelelés. Ezeket pároszámú osztóvonallal megrajzolva megkapjuk a fő mesteralakokat.

A pajzstagolások szerkezeti összefüggései

Lásd még

mesteralak, osztóvonal, színek, alap, mező, szerkezeti heraldika