„Címerhatározó/Kassa címere” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
47. sor: 47. sor:


Ez volt Nagy Lajos király egyetlen városi címeráadománya. A későbbiekben ő és Mária királyné már csak a városi pecséthasználat jogát erősítette meg.
Ez volt Nagy Lajos király egyetlen városi címeráadománya. A későbbiekben ő és Mária királyné már csak a városi pecséthasználat jogát erősítette meg.

A város a 15. század végén az adománylevél alapján elkészíttette első címeres pecsétjét. Az adományból hiányzó [[sisak]], [[sisakdísz]] és [[sisaktakaró]] helyét a pajzs fölötti angyallal helyettesítették, melyből a magyar heraldikában pajzstartó lett.

1405-ben Zsigmond király a városokat a kiváltságos rendek közé sorolta, így semmi sem állt útjában annak, hogy kiváltságlevélben nyerjék el a címerüket.


=== Kassa 1423 ===
=== Kassa 1423 ===

A lap 2007. június 6., 16:25-kori változata

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kassa címerével foglalkozik.


A város története folyamán több címeradományban is részesült.

A preheraldikus korszakban használt jelképek

Liliom

Kassa liliomos pecsétjének említése (1292)
Szt. Imre herceg, kezében liliomággal
Angyalok által tartott liliomos címerpajzs a kassai Szt. Erzsébet dóm északi kapuja fölött
Szt. Imre eltávolított szobra a kassai dóm északi portáljáról

A város pecsétjére vonatkozó legrégibb forrás a Kassa város jogainak és kiváltságainak jegyzéke (Elenchus jurium et privilegiorum Civitatis Cassoviesis, a 16. század első évtizete) című összeírás, ahol a tárgyak csoportjában az F betű alatt felsorolt pecsétek és jelvények között a 19. fóliánson olvashatunk a város liliomot ábrázoló pecsétjéről: Primus Sigillum visum in Litters Cassoviensibus erat In ramo Lilium unum, villa ad-huc existens. Anno 1292. (Az első pecsét, mely a kassai iratokon volt látható: egy liliomág, a villa [a városkezdemény] akkor még létezett. Az 1292-es esztendő.)

A "villa" pecsétje nem ismert, így nem tudjuk pontosan, hogyan nézett ki a liliom. Erre vonatkozóan csak különféle nem hiteles rekonstrukciók állnak rendelkezésre.

A városi levéltárban található 1292-es bejegyzést datáló oklevelet említi Bombardi Topografia (1718) és Timon Cassovia vetus ac nova (1732) című műve, de ekkor már nagyon rossz állapotban volt. A Tabularium című új levéltári segédlet (az Elenchus átszerkesztése) a 18. század következő harmadában ezt az oklevelet már nem említi.

Kassa liliomjainak lehetséges változatai

A stilizált heraldikai liliomok mellett azonban a magyar heraldikai szemléletnek jobban megfelelő természetes liliomábrázolást is komolyan figyelembe kell venni, amikor a liliomot mint virágot ábrázolják szárral és levelekkel. Ilyen ábrázolása Szt. Imrével kapcsolatban is ismert.

A 18. és 19. századi leírások a kassai Szt. Erzsébet dóm homlokzatának szobrai között megemlítik Szent Imre és Károly Róbert szobrát is, melyet az 1859-1860-as restauráláskor eltávolítottak és újakkal helyettesítették, ezért a helyük ma már nem világos.

Szent Erzsébet

Kassa nagypecsétje Szt. Erzsébet ábrázolásával
Nagyítás a nagypecsétről a városfal tornyával

A Kassára vonatkozó első 1230-as oklevél már említi a település papját is. Mivel Szent Erzsébet ekkor még élt és csak 1235-ben avatták szentté, a templom ekkoriban nyilvánvalóan más, ismeretlen szentnek volt felszentelve. A Szent Erzsébetnek szentelt templomra 1283-ból van adat. Így a liliomos pecsétnek is 1283 előttinek kell lennie és a templom korábbi védőszenjétre utalhat (leginkább talán Szent Imrére), amikor a településnek még nem voltak falai. A Szent Etzsébetet ábrázoló kassai pecsétnyomót a 20. századi heraldikusok a 13. századra datálták. Ezen már a városfal tornyait is ábrázolták, vagyis az eredeti villa (falu) várossá fejlődött.

A nagypecsét körirata: + S: ELISABETH + S.IGILLUM.CIVIUM.DE.CASSA.

Ezt a város címeres pecsétjének használatba vétele után is sokáig használták. A liliom nem szorult vissza teljesen, hanem a város címerében újra visszatért. 1369 előtti használatára utal az, hogy a szomolnoki pénzverdei kamara Kassára való áthelyezése (1347-1367-ben) után egyedül Kassa használta több évszázadon keresztük a liliomot, mint a pénzverés helyének jelvényét. A liliomot a pénzverők és az aranyművesek is használták, mint a város jelképét. Az utóbbiak statútumaikban szó szerint a város címerének nevezik.

Kassa 1369

Kassa 1369-es címereslevele (csak a címerleírást tartalmazza)

A címereslevél csak a címer leírását tartalmazza. Ez volt az első európai címereslevél és egyben az első olyan címeradomány, melyet egy jogi személy kapott. Nagy Lajos a saját cjmerét vette alapul. Egyes vélemények szerint az alábbi leíráson hasított pajzsot kell érteni, melynek jobboldali mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a baloldali kék mező aranyliliomokkal van bevetve.

„Nos Lodovicus Dei Gratia Rex Hungarie memorie commendantes tenore presentium significamus quibus expedit universis. Quod nos comodose utilitati fidelium Civium et hospitum nostrorum de Cassa regia liberalitate invigilare cupientes, et eosdem gretiarum donis gliscantes ampliare, ad devotam et humilem ipsorum supplicationem, eisdem Civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem amodo in sigillo ipsius Civitatis secreto et missivo, ac vexillo, formam Clipei de Signo nostro Regio extortam, desuper videlicet unum tractum seu linram flavei coloris, tribus imaginibus liliorum compaginatum, et de subtus quaturou lineas rufas et totidem albas, lateraliter habentis in perpetuum gestare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii sub magno nostro sigillo, pro ipsis Civibus redigi faciemus dum nobis fuerint reportate. Datum in Diiosgewr feria secunda proxima ante festum Ascensionis Domini, Anno eiusdem millesimo trecentesimo sexagesimo nono."

Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]

A címeradományozás egyfajta kollektív nemességet és képviselet jogát jelentette volna az országgyűlésen. Ezért, hogy erre ne kerülhessen sor, a király az oklevelet nem kiváltságlevél (zsinóron függő pecsét), hanem pátens formájában (az oklevélre nyomott pecsét) adta ki, mely ideiglenes jogokat biztosított, de egyúttal ígéretet tett a privilégium kiadására is a királyi nagypecsét alatt, melyet ezen oklevél bemutatásával lehet kérni. A címer használatát a király a városi titkos (sigillo secreto) és nyilvános pecsétre (sigillo missivo) korlátozta. A város ezen kisebb pecsétjének kisebb jogereje és másodlagos szerepe volt, miközben a Szt. Erzsébetet ábrázoló városi nagypecsét teljes jogi hatálya is fennmaradt.

Ez volt Nagy Lajos király egyetlen városi címeráadománya. A későbbiekben ő és Mária királyné már csak a városi pecséthasználat jogát erősítette meg.

A város a 15. század végén az adománylevél alapján elkészíttette első címeres pecsétjét. Az adományból hiányzó sisak, sisakdísz és sisaktakaró helyét a pajzs fölötti angyallal helyettesítették, melyből a magyar heraldikában pajzstartó lett.

1405-ben Zsigmond király a városokat a kiváltságos rendek közé sorolta, így semmi sem állt útjában annak, hogy kiváltságlevélben nyerjék el a címerüket.

Kassa 1423

Az 1423-as címeradomány mezője már ezüsttel és vörössel hétszer vágott (és -- egyes vélemények szerint -- nem vörössel és ezüsttel, mint 1369-ben).

  • Irodalom:


A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még: