„Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack lisztharmata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. október 1., 05:40-kori változata

A lap mérete: 3392 bájt

Kertészet

Őszibarack lisztharmata

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők

Őszibarack lisztharmata

Kórokozó

(Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: ): Kleisztotéciumos gomba.; Kleisztotéciumot ritkán képez.

A betegséget először 1892-ben az USA-ban, majd Európában, Franciaországban 1914-ben észlelték. :Magyarországon a betegséget 1914-ben figyelték meg. A betegség jelentősége az utóbbi években gyümölcskárosítása miatt növekedett.

A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula.

Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.

Tünetek:

- A levélen, a hajtáson, a vesszőn és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.

- A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk.

- Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok.

- Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.

- A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.

- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.

- A fertőzési források a vesszők, ahol a kórokozó micéliuma egyrészt a rügyben a hajtás- és virágkezdeményekben, másrészt a vesszők felületén telel át. A kleisztotéciumoknak a gomba áttelelésben nincs jelentőségük. A beteg rügyekből – ha nem pusztulnak el – beteg hajtások és virágok fejlődnek.

- Ezeken, és a vesszők felületén áttelelt micéliumon láncokban lefűződő konídiumok keletkeznek, amelyek a levelekre és a gyümölcsökre kerülnek. A betegségre csak a legfiatalabb levelek fogékonyak. Szabad földön már a hajtáscsúcs alatti harmadik levél ellenálló.

- A leveleken az első tünetek általában egy hónappal a virágzás után jelennek meg. A gyümölcsök is csak fiatal korukban fogékonyak a betegségre és 2,5 cm-es nagyságuk elérése után már nem betegszenek meg.

Védekezés

- Legfontosabb teendő a gyümölcsmegbetegedés hárítása. Ezért a metszéskor a lisztharmatos, deformált vesszőket el kell távolítani.

- A védekezést egérfül állapotban kell elkezdeni és addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök a 2,5 cm-es nagyságot el nem érik.

- Védekezésre kén, dinokap, kinometionát, pirifenox vagy difenokonazol hatóanyag-tartalmú szerek jöhetnek számításba.

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack lisztharmata témájú médiaállományokat.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 :A betegséget először 1892-ben az USA-ban, majd Európában, Franciaországban 1914-ben észlelték. :Magyarországon a betegséget 1914-ben figyelték meg. A betegség jelentősége az utóbbi években gyümölcskárosítása miatt növekedett.
+:A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula.
-A kórokozó gazdanövénye az őszibarack, ritkán a mandula. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.
+:Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő.
 '''Tünetek:'''
 :- A levélen, a hajtáson, a vesszőn és a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.
-:- A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk. Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok. Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.
+:- A levél színén szabálytalan alakú, sárgászöld foltok láthatók. Főképpen a fonákon, ritkábban a levél színén fehér, nemezes, epifita micéliumbevonatot találunk.
+:- Hazánkban csak ritkán képződnek kleisztotéciumok.
+:- Később a levelek hullámosak, kanalasak és csavarodottak lesznek, majd elszáradnak. A levéltünetek főképpen a hajtásvégeken figyelhetők meg.
 :- A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.
 :- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.
@@ 27. sor: / 29. sor: @@
 :- Legfontosabb teendő a gyümölcsmegbetegedés hárítása. Ezért a metszéskor a lisztharmatos, deformált vesszőket el kell távolítani.
 :- A védekezést egérfül állapotban kell elkezdeni és addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök a 2,5 cm-es nagyságot el nem érik.
-:- Védekezésre [[kén]], [[dinokap]], [[kinometionát]], [[pirifenox]] vagy [[difenokonazol]] hatóanyagtartalmú szerek jöhetnek számításba.
+:- Védekezésre [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/EUROKÉN 2000 80 WG|kén]], [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Karathane FN-57|dinokap]], kinometionát, pirifenox vagy [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/SCORE 250 EC|difenokonazol]] hatóanyag-tartalmú szerek jöhetnek számításba.