„Növények/F/Franciaperje” változatai közötti eltérés

(Arrhenatherum elatius, Syn: -)
Más neve(i): -: A franciaperje az egyszikűek osztályának a perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.

A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel. A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel.

A franciaperje évelő, lazán bokros növekedésű szálfű, felálló vagy kissé szétterebélyesedő szárai puhák, (lédús részét gyerekek rágták), 50-150 centiméter magasak, erőteljesek, 3-5 vastag csomójúak, simák, kopaszok, csak a csomókon gyengén szőrösek.

A levélhüvely hengeres, ugyancsak sima vagy kissé érdes és ritkásan szőrös. A nyelvecske mintegy 1-3 milliméter hosszú, rendesen ép szélű. A levéllemez a hüvellyel együtt élénkzöld, 20-40 centiméter hosszú és 5-10 milliméter széles, keskeny hegybe futó, lapos, ritkás szőrű vagy teljesen kopasz, felülete és éle enyhén érdes.

A buga virágzáskor terpedt, érés felé összehúzódik, 10-30 centiméter hosszú. A füzérkék 7-8 milliméteresek, mindegyikben 2 virág van, egyik kicsi és meddő, a másik fejlett, az utóbbi toklásza térdesen kihajló, szálkás.

A üde réteken társulásalkotó, továbbá legelőkön, pusztafüves lejtőkön, néha tölgyesekben nő. Az üde vagy közepesen száraz, tápanyagban gazdag talajokat kedveli.

A virágzási ideje június–július között van. szár puha, lédús részét gyerekek rágták

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Franciaperje

A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaperje témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
+[[Kategória:Allergén növények]]
 [[Kategória:Gyógynövények]]
 {{Növ-főcím}}
@@ 8. sor: / 9. sor: @@
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin|Arrhenatherum elatius| -}}
+{{latin|Arrhenatherum elatius|-}}
 {{népies|-}}
-A franciaperje az egyszikűek osztályának a perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
+:A franciaperje az egyszikűek osztályának a perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
-A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel. A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel.
+:A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel. A franciaperje eredeti elterjedési területe Európa és Ázsia nyugati része, Izlandtól kezdve, egészen Türkmenisztánig. Északnyugat-Afrikában is őshonos. Indiába, az Amerikákba és Ausztráliába betelepítették ezt a növényfajt. Előfordulási területén körülbelül 1400 méter magasságig lelhető fel.
+:A franciaperje évelő, lazán bokros növekedésű szálfű, felálló vagy kissé szétterebélyesedő szárai puhák, (lédús részét gyerekek rágták), 50-150 centiméter magasak, erőteljesek, 3-5 vastag csomójúak, simák, kopaszok, csak a csomókon gyengén szőrösek.
-:
-A franciaperje évelő, lazán bokros növekedésű szálfű, felálló vagy kissé szétterebélyesedő szárai puhák, (lédús részét gyerekek rágták), 50-150 centiméter magasak, erőteljesek, 3-5 vastag csomójúak, simák, kopaszok, csak a csomókon gyengén szőrösek.
 A levélhüvely hengeres, ugyancsak sima vagy kissé érdes és ritkásan szőrös. A nyelvecske mintegy 1-3 milliméter hosszú, rendesen ép szélű. A levéllemez a hüvellyel együtt élénkzöld, 20-40 centiméter hosszú és 5-10 milliméter széles, keskeny hegybe futó, lapos, ritkás szőrű vagy teljesen kopasz, felülete és éle enyhén érdes.
-A buga virágzáskor terpedt, érés felé összehúzódik, 10-30 centiméter hosszú. A füzérkék 7-8 milliméteresek, mindegyikben 2 virág van, egyik kicsi és meddő, a másik fejlett, az utóbbi toklásza térdesen kihajló, szálkás.
+:A buga virágzáskor terpedt, érés felé összehúzódik, 10-30 centiméter hosszú. A füzérkék 7-8 milliméteresek, mindegyikben 2 virág van, egyik kicsi és meddő, a másik fejlett, az utóbbi toklásza térdesen kihajló, szálkás.
-A üde réteken társulásalkotó, továbbá legelőkön, pusztafüves lejtőkön, néha tölgyesekben nő. Az üde vagy közepesen száraz, tápanyagban gazdag talajokat kedveli.
+:A üde réteken társulásalkotó, továbbá legelőkön, pusztafüves lejtőkön, néha tölgyesekben nő. Az üde vagy közepesen száraz, tápanyagban gazdag talajokat kedveli.
-A virágzási ideje június–július között van. szár puha, lédús részét gyerekek rágták
+:A virágzási ideje június–július között van. szár puha, lédús részét gyerekek rágták
 <br/>