„Növények/A/Alkörmös” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
[[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]]
[[Fájl:Phytolacca acinosa001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kínai alkörmös]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Phytolacca americana| }}
:Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]].
 
:A '''kínai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik.
{{latin|Phytolacca acinosa| }}
{{népies|kínai karmazsinbogyó}}
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/K/Kínai alkörmös|Kínai alkörmös]] }}
:Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei [[Mérgező növények|mérgezőek]].
 
:Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni.
 
:Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését.
 
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
 
{{Forrás| | | | }}
223 978

szerkesztés

Navigációs menü