„Kertészet/Csigák/Bordás kórócsiga” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin||}}
{{latin|Helicopsis striata|}}
{{népies|-}}
{{népies|-}}


:A bordás kórócsiga[1] () Közép- és Kelet-Európában honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
:


:A csigaház 4,5-6,5 mm magas, 6–9 mm széles, kerek és lapított, 4-4,5 kanyarulatból áll. A csigaház piszkosfehér, gyakran többször megszakított, hosszanti, barna csíkok díszítik, de a sávok elmaradhatnak. Sűrűn és szabálytalanul bordázott mind a felső, mind az alsó felén. Köldöke igen tág (a ház szélességének egyhatodát teszi ki), szájadéka D-alakú, a belsején néha enyhe ajakduzzanat figyelhető meg.
:


'''Három alfaja ismert''':
:- Helicopsis striata austriaca
:- Helicopsis striata hungarica
:- Helicopsis striata striata


:A bordás kórócsiga alapvetően pontikus-pannonikus elterjedésű faj, a Fekete-tengertől nyugatra és északra él, de ritkán és elszigetelten Európa nagy részén előfordul, ahol jégkorszaki reliktumnak tekinthető. A Brit-szigetekről a jégkorszak után az újra erdősüléssel pusztult ki. Franciaországban utoljára az 50-es években észlelték, valószínűleg onnan kihalt. Svédországban csak Öland szigetén él, itt a védelmére hozott intézkedésekkel sikerült megállítani fogyását.
'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]

:Magyarországon a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl homokterületein elterjedt, a Dunántúlon csak néhány elszigetelt populációja ismert.

:A H. s. austriaca alfaj már csak egy helyen él Ausztriában, ahol populációja stabilnak mondható. :Ausztriából a H.s. hungarica kipusztult, Magyarországon előfordul, de pontos helyzete nem ismert. :Bár javasolták már védelem alá helyezését, nálunk egyelőre még nem védett.

:Bár nyugati és északi szubpopulációi visszaszorulóban vannak, Németországban és Ausztriában kritikusan veszélyeztetettnek számít, maga a faj léte nincs veszélyben. Ukrajnában és Moldáviában helyzete stabil, ezért Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett jelzővel szerepel. :Elsősorban élőhelyének, a száraz, füves réteknek mezőgazdasági művelés alá helyezése fenyegeti.

:A bordás kórócsiga a száraz, meszes talajú rétek lakója, a laza talajú (homokos, löszös), növényekkel gyéren benőtt területeket kedveli, ahol esetenként tömegesen fordul elő. Napközben akár 10–15 cm mélyre a talajba ássa magát és inkább éjjel aktív. A külsőre hasonló más csigáktól eltérően a növények szárára és levelére nem mászik fel, hanem inkább fák és bokrok tövében fordul elő.


{{lásd|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }}
<br />
</div></div>
</div></div>
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{commonscat|Helicopsis striata|{{SUBPAGENAME}} }}

{{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }}

A lap 2022. február 23., 11:14-kori változata

A lap mérete: 3104 bájt

Kertészet

Bordás kórócsiga


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

Bordás kórócsiga
(Helicopsis striata, Syn: )
Más neve(i): -
A bordás kórócsiga[1] () Közép- és Kelet-Európában honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
A csigaház 4,5-6,5 mm magas, 6–9 mm széles, kerek és lapított, 4-4,5 kanyarulatból áll. A csigaház piszkosfehér, gyakran többször megszakított, hosszanti, barna csíkok díszítik, de a sávok elmaradhatnak. Sűrűn és szabálytalanul bordázott mind a felső, mind az alsó felén. Köldöke igen tág (a ház szélességének egyhatodát teszi ki), szájadéka D-alakú, a belsején néha enyhe ajakduzzanat figyelhető meg.

Három alfaja ismert:

- Helicopsis striata austriaca
- Helicopsis striata hungarica
- Helicopsis striata striata
A bordás kórócsiga alapvetően pontikus-pannonikus elterjedésű faj, a Fekete-tengertől nyugatra és északra él, de ritkán és elszigetelten Európa nagy részén előfordul, ahol jégkorszaki reliktumnak tekinthető. A Brit-szigetekről a jégkorszak után az újra erdősüléssel pusztult ki. Franciaországban utoljára az 50-es években észlelték, valószínűleg onnan kihalt. Svédországban csak Öland szigetén él, itt a védelmére hozott intézkedésekkel sikerült megállítani fogyását.
Magyarországon a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl homokterületein elterjedt, a Dunántúlon csak néhány elszigetelt populációja ismert.
A H. s. austriaca alfaj már csak egy helyen él Ausztriában, ahol populációja stabilnak mondható. :Ausztriából a H.s. hungarica kipusztult, Magyarországon előfordul, de pontos helyzete nem ismert. :Bár javasolták már védelem alá helyezését, nálunk egyelőre még nem védett.
Bár nyugati és északi szubpopulációi visszaszorulóban vannak, Németországban és Ausztriában kritikusan veszélyeztetettnek számít, maga a faj léte nincs veszélyben. Ukrajnában és Moldáviában helyzete stabil, ezért Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett jelzővel szerepel. :Elsősorban élőhelyének, a száraz, füves réteknek mezőgazdasági művelés alá helyezése fenyegeti.
A bordás kórócsiga a száraz, meszes talajú rétek lakója, a laza talajú (homokos, löszös), növényekkel gyéren benőtt területeket kedveli, ahol esetenként tömegesen fordul elő. Napközben akár 10–15 cm mélyre a talajba ássa magát és inkább éjjel aktív. A külsőre hasonló más csigáktól eltérően a növények szárára és levelére nem mászik fel, hanem inkább fák és bokrok tövében fordul elő.


Lásd még: Magyar Wikipédia Bordás kórócsiga


Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordás kórócsiga témájú médiaállományokat.