„Kertészet/Csigák/Bordás kórócsiga” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin||}} |
{{latin|Helicopsis striata|}} |
||
{{népies|-}} |
{{népies|-}} |
||
:A bordás kórócsiga[1] () Közép- és Kelet-Európában honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj. |
|||
: |
|||
:A csigaház 4,5-6,5 mm magas, 6–9 mm széles, kerek és lapított, 4-4,5 kanyarulatból áll. A csigaház piszkosfehér, gyakran többször megszakított, hosszanti, barna csíkok díszítik, de a sávok elmaradhatnak. Sűrűn és szabálytalanul bordázott mind a felső, mind az alsó felén. Köldöke igen tág (a ház szélességének egyhatodát teszi ki), szájadéka D-alakú, a belsején néha enyhe ajakduzzanat figyelhető meg. |
|||
: |
|||
'''Három alfaja ismert''': |
|||
:- Helicopsis striata austriaca |
|||
:- Helicopsis striata hungarica |
|||
:- Helicopsis striata striata |
|||
:A bordás kórócsiga alapvetően pontikus-pannonikus elterjedésű faj, a Fekete-tengertől nyugatra és északra él, de ritkán és elszigetelten Európa nagy részén előfordul, ahol jégkorszaki reliktumnak tekinthető. A Brit-szigetekről a jégkorszak után az újra erdősüléssel pusztult ki. Franciaországban utoljára az 50-es években észlelték, valószínűleg onnan kihalt. Svédországban csak Öland szigetén él, itt a védelmére hozott intézkedésekkel sikerült megállítani fogyását. |
|||
⚫ | |||
:Magyarországon a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl homokterületein elterjedt, a Dunántúlon csak néhány elszigetelt populációja ismert. |
|||
:A H. s. austriaca alfaj már csak egy helyen él Ausztriában, ahol populációja stabilnak mondható. :Ausztriából a H.s. hungarica kipusztult, Magyarországon előfordul, de pontos helyzete nem ismert. :Bár javasolták már védelem alá helyezését, nálunk egyelőre még nem védett. |
|||
:Bár nyugati és északi szubpopulációi visszaszorulóban vannak, Németországban és Ausztriában kritikusan veszélyeztetettnek számít, maga a faj léte nincs veszélyben. Ukrajnában és Moldáviában helyzete stabil, ezért Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett jelzővel szerepel. :Elsősorban élőhelyének, a száraz, füves réteknek mezőgazdasági művelés alá helyezése fenyegeti. |
|||
:A bordás kórócsiga a száraz, meszes talajú rétek lakója, a laza talajú (homokos, löszös), növényekkel gyéren benőtt területeket kedveli, ahol esetenként tömegesen fordul elő. Napközben akár 10–15 cm mélyre a talajba ássa magát és inkább éjjel aktív. A külsőre hasonló más csigáktól eltérően a növények szárára és levelére nem mászik fel, hanem inkább fák és bokrok tövében fordul elő. |
|||
⚫ | |||
<br /> |
|||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}} |
{{Forrás|Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.|Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}} |
||
⚫ | |||
⚫ |
A lap 2022. február 23., 11:14-kori változata
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]
Bordás kórócsiga
- (Helicopsis striata, Syn: )
- Más neve(i): -
- A bordás kórócsiga[1] () Közép- és Kelet-Európában honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
- A csigaház 4,5-6,5 mm magas, 6–9 mm széles, kerek és lapított, 4-4,5 kanyarulatból áll. A csigaház piszkosfehér, gyakran többször megszakított, hosszanti, barna csíkok díszítik, de a sávok elmaradhatnak. Sűrűn és szabálytalanul bordázott mind a felső, mind az alsó felén. Köldöke igen tág (a ház szélességének egyhatodát teszi ki), szájadéka D-alakú, a belsején néha enyhe ajakduzzanat figyelhető meg.
Három alfaja ismert:
- - Helicopsis striata austriaca
- - Helicopsis striata hungarica
- - Helicopsis striata striata
- A bordás kórócsiga alapvetően pontikus-pannonikus elterjedésű faj, a Fekete-tengertől nyugatra és északra él, de ritkán és elszigetelten Európa nagy részén előfordul, ahol jégkorszaki reliktumnak tekinthető. A Brit-szigetekről a jégkorszak után az újra erdősüléssel pusztult ki. Franciaországban utoljára az 50-es években észlelték, valószínűleg onnan kihalt. Svédországban csak Öland szigetén él, itt a védelmére hozott intézkedésekkel sikerült megállítani fogyását.
- Magyarországon a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl homokterületein elterjedt, a Dunántúlon csak néhány elszigetelt populációja ismert.
- A H. s. austriaca alfaj már csak egy helyen él Ausztriában, ahol populációja stabilnak mondható. :Ausztriából a H.s. hungarica kipusztult, Magyarországon előfordul, de pontos helyzete nem ismert. :Bár javasolták már védelem alá helyezését, nálunk egyelőre még nem védett.
- Bár nyugati és északi szubpopulációi visszaszorulóban vannak, Németországban és Ausztriában kritikusan veszélyeztetettnek számít, maga a faj léte nincs veszélyben. Ukrajnában és Moldáviában helyzete stabil, ezért Természetvédelmi Világszövetség listáján nem fenyegetett jelzővel szerepel. :Elsősorban élőhelyének, a száraz, füves réteknek mezőgazdasági művelés alá helyezése fenyegeti.
- A bordás kórócsiga a száraz, meszes talajú rétek lakója, a laza talajú (homokos, löszös), növényekkel gyéren benőtt területeket kedveli, ahol esetenként tömegesen fordul elő. Napközben akár 10–15 cm mélyre a talajba ássa magát és inkább éjjel aktív. A külsőre hasonló más csigáktól eltérően a növények szárára és levelére nem mászik fel, hanem inkább fák és bokrok tövében fordul elő.
Lásd még: Magyar Wikipédia Bordás kórócsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2