„Növények/B/Búzavirág” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:CentaureaCyanus-bloem-kl.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]]
 
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cyanus segetum| }}
{{népies|dődike, égi virág, gabonavirág, imolya, kék konkoly, kék búzavirág, kékvirág, sukolat, vadpézsma, vetési csüküllő, zsukollat.}}
{{népies|}}
 
:A '''búzavirág''' Dél-Európából származik, a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó egyéves gyógy-, festő-, és egyben gyomnövény. Észtország nemzeti virága és egyik szimbóluma a búzavirág (rukkilill).
{{haszn-rész|}}
:Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.
 
:Vastag orsógyökerű. 20–100 cm magas, felálló. Bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. Levelei változó állásúak, keskeny-lándzsásak, részben szárnyaltak. Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán. A szélső virágok „búzavirágkékek”, kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van. Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. Májustól júniusig virágzik, a később kelt növények még késő ősszel is nyílnak.
{{gyógyhatása|}}
 
{{haszn-rész|virágszirom}}
 
{{gyógyhatása|Forrázatát külsőleg szemgyulladás borogatására, toroköblögetésre használják. Teáját magában nem fogyasztják, adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják.}}
 
:A növény kék virágait gyűjtik, amely annál értékesebb, minél jobban sikerül megőrizni eredeti színét. A gömbös fészkes virágzatot letörik, és kosárba szedve szállítják, majd kitépik a „sziromleveleket”, melyeket árnyékos helyen szárítanak. A sziromleveleket napfényen nem szabad szárítani, mert a virágok elveszítik eredeti kék színüket, kifakulnak.
 
:A Remény jelképeként is tekintenek rá. Ilyen értelemben szerepel Szabó Pál A falu bolondja című novellájában is, amelynek végén Pista, a falu árva bolondja a korábbi szalmavirág és papszakáll helyett búzavirágot tűz a kalapjába.
 
:
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{Gyógynövények}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Cyanus segetum|{{SUBPAGENAME}}}}
219 474

szerkesztés

Navigációs menü