„Kertészet/Madarak/Nyírfajd” változatai közötti eltérés

Segítség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

< Kertészet‎ | Madarak

Laptörténet interaktív böngészése

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. január 7., 03:38-kori változata

A lap mérete: 3844 bájt

Kertészet

Nyírfajd

Nyírfajd

(Lyrurus tetrix, Syn: Tetrao tetrix)
Más neve(i): -

A nyírfajd a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Besorolása vitatott, egyes szerzők a Tetrao nemhez sorolják Tetrao tetrix néven.

Védett madár! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. ⁽²⁰¹²⁾

Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos. Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Kína, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Mongólia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság területén honos.

Országosan kihalt Horvátországban, Magyarországon és Törökországban. Betelepítették Kanadába és az Amerikai Egyesült Államok területére. Kóborló Bosznia-Hercegovina, Dánia, a Feröer szigetek, Korea és Macedónia területén. Megtalálható a hegyvidéki fenyvesekben és kevert erdőkben, ahol lehetőleg bogyótermő cserjékben gazdag területek vannak. Éger- és nyírligetekben is fészkel.

Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm. A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik.

A kikelt fiókákat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint ízeltlábúakkal eteti, később csigákat, gilisztákat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten növényevők: elsősorban áfonya és boróka bogyóival, friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak.

Dürgés idején (ez általában április-májusra, magashegységekben júniusra esik) a kakasok minden évben ugyanott összegyűlnek, és peckes lépésekkel, ugrálással, messze hangzó, bugyborékoló hangot hallatva, egymás közti küzdelemmel próbálják felhívni a tojok figyelmét. Mivel poligám madarak, egy idő után minden kakas szerencséssé válhat. Fészkét dús aljnövényzetű erdők talajára, fák, bokrok tövébe készíti. A fészekalj általában 6-10 tojásból áll, melyen a tojó 24-26 napig kotlik. 10-14 napos korukban rövidebb távra már elrepülnek a kikelt fiókák.

A Kárpát-medencében csak a Kárpátok magasabban fekvő erdős területein él.

Magyarországon a korábbi adatok szerint a 19. században fordult elő utoljára, méghozzá a Nyírségben, de újabb adatok szerint a Sajó menti erdőkben, Bánhorváti, Putnok, Sajóvelezd környékén 1900-ban még „java” dürgés volt. 1924-ben Földváry Miksa ugyanitt még lőtt dürgő kiskakast.[1] 2006-ban a Nyírerdő Rt. területén tenyésztési és visszatelepítési program indult többek között a Safari Club International (SCI) Közép-Magyarországi Egyesületének támogatásával. Jelenleg az állomány felszaporítása és a lehetséges visszatelepítési (repatriációs) helyszínek ökológiai felmérése folyik.

Magyarországon védett!

Magyar Wikipédia:Nyírfajd

Sablon:Védett madarak-trt m v sz Védett madarak-trt

Kereshető szavak és kifejezések

A:	Apró partfutó • Apácahantmadár • Apácalúd • Aranylile

B:	Bajszos poszáta • Bajszos sármány • Bakcsó • Barátcinege • Barátkeselyű • Barátposzáta • Barátréce • Barázdabillegető • Barna kánya • Barna rétihéja • Batla • Békászó sas • Berki poszáta • Berki tücsökmadár • Bíbic • Bonelli-füzike • Borzas gödény • Böjti réce • Bölömbika • Búbos banka • Búbos cinege • Búbos pacsirta • Búbos vöcsök • Búbospacsirta • Bütykös ásólúd

C:	Cifra pehelyréce • Cigánycsuk • Cigányréce • Citrombillegető • Citromsármány • Császármadár • Cserregő nádiposzáta • Csicsörke • Csigaforgató • Csíkosfejű nádiposzáta • Csilpcsalpfüzike • Csíz • Csóka • Csonttollú • Csörgő réce • Csuszka

D:	Dankasirály • Darázsölyv • Daru • Déli hantmadár • Dögkeselyű

E:	Egerészölyv • Eleonóra-sólyom • Énekes hattyú • Énekes nádiposzáta • Énekes rigó • Erdei fülesbagoly • Erdei pacsirta • Erdei pinty • Erdei pityer • Erdei szürkebegy • Északi búvár • Északi őszapó • Északi sólyom • Európai lappantyú • Európai szalakóta • Európai törpekuvik • Ezüstlile

F:	Fakó keselyű • Fakó rétihéja • Fattyúszerkő • Fehér gólya • Fehérfarkú lilebíbic • Fehérhátú fakopáncs • Fehérkarmú vércse • Fehérszárnyú szerkő • Fekete gólya • Fekete harkály • Fekete réce • Fekete rigó • Fekete sas • Feketenyakú vöcsök • Feketerigó • Feketeszárnyú kuhi • Feketeszárnyú székicsér • Feldegg-sólyom • Fenyérfutó • Fenyőpinty • Fenyőrigó • Fenyősármány • Fenyőszajkó • Fenyvescinege • Fitiszfüzike • Foltos nádiposzáta • Függőcinege • Fülemüle • Fülemüle sitke • Fülemülesitke • Füles vöcsök • Füleskuvik • Fürj • Füsti fecske • Füstös réce • Fütyülő réce

G:	Gatyás ölyv • Gatyáskuvik • Gólyatöcs • Gulipán • Gyöngybagoly • Gyurgyalag

H:	Hajnalmadár • Halászsas • Halvány geze • Halvány sarlósfecske • Hamvas küllő • Hamvas rétihéja • Hantmadár • Haris • Havasi csóka • Havasi fülespacsirta • Havasi lile • Havasi partfutó • Havasi pinty • Havasi pityer • Havasi sarlósfecske • Havasi szürkebegy • Havasi varjú • Házi rozsdafarkú • Házi veréb • Hegyi billegető • Hegyi fakusz • Hegyi réce • Héja • Héjasas • Hóbagoly • Holló • Hósármány

I:	Nincs

J:	Jeges búvár • Jegesréce • Jégmadár

K:	Kabasólyom • Kakukk • Kalandrapacsirta • Kanalas réce • Kanalasgém • Karmazsinpirók • Karvaly • Karvalybagoly • Karvalyposzáta • Kék cinege • Kék fú • Kék galamb • Kékbegy • Kékcsőrű réce • Kékes rétihéja • Kékfarkú • Kenderike • Kendermagos réce • Kerceréce • Kerecsensólyom • Keresztcsőrű • Kerti geze • Kerti poszáta • Kerti sármány • Kígyászölyv • Királyfüzike • Kis bukó • Kis fakopáncs • Kis hattyú • Kis héja • Kis kárókatona • Kis kócsag • Kis légykapó • Kis lile • Kis lilik • Kis őrgébics • Kis poszáta • Kis sólyom • Kis vízicsibe • Kis vöcsök • Kontyos réce • Kormos légykapó • Kormos szerkő • Kormos varjú • Kormosfejű cinege • Kövirigó • Közép fakopáncs • Kucsmás poszáta • Kucsmás sármány • Kuvik • Küszvágó csér

L:	Léprigó • Lilebíbic

M:	Macskabagoly • Márványos réce • Meggyvágó • Mezei pacsirta • Mezei poszáta • Mezei veréb • Molnárfecske

N:	Nádi sármány • Nádi tücsökmadár • Nádirigó • Nagy bukó • Nagy fakopáncs • Nagy fülemüle • Nagy kócsag • Nagy őrgébics • Nagy pirók • Nagy tarka harkály • Nyaktekercs • Nyári lúd • Nyílfarkú réce • Nyírfajd

O:	Nincs

Ö:	Örvös bukó • Örvös légykapó • Örvös lúd • Örvös rigó

P:	Parlagi pityer • Parlagi sas • Pártásdaru • Parti lile • Partifecske • Pásztorgém • Pásztormadár • Pehelyréce • Pettyes kakukk • Pettyes vízicsibe • Pusztai hantmadár • Pusztai ölyv • Pusztai sas

R:	Réti fülesbagoly • Réti pityer • Réti tücsökmadár • Rétisas • Reznek • Rózsás flamingó • Rózsás gödény • Rozsdás csuk • Rozsdás nádiposzáta • Rozsdástorkú pityer • Rövidcsőrű lúd • Rövidcsőrű siketfajd • Rövidkarmú fakusz

S:	Sárga billegető • Sárgacsőrű kenderike • Sárgafejű királyka • Sárgarigó • Sárjáró • Sarkantyús sármány • Sarki búvár • Sarki partfutó • Sarlós partfutó • Sarlósfecske • Siketfajd • Sisegő füzike • Sivatagi lile • Sordély • Sövénysármány • Steller-pehelyréce • Süvöltő

Sz:	Szalagos keresztcsőrű • Szalakóta • Széki lile • Székicsér • Széncinege • Szikipacsirta • Szirti sas • Szőlőrigó • Szuharbújó • Szürke gém • Szürke légykapó • Szürke zsezse

T:	Temminck-partfutó • Tengelic • Tengeri partfutó • Törpe vízicsibe • Törpegém • Törpesármány • Törpesas • Törpevízicsibe • Tövisszúró gébics • Tüskés bíbic • Tüzesfejű királyka

U-Ü:	Ugartyúk • Uhu • Uráli bagoly • Üstökösgém • Üstökösréce

V:	Vadgerle • Vándor partfutó • Vándorfüzike • Vándorsólyom • Vetési varjú • Viharsirály • Vízirigó • Vízityúk • Vörös ásólúd • Vörös gém • Vörös kánya • Vörös vércse • Vörösbegy • Vörösfejű gébics • Vörösnyakú lúd • Vörösnyakú vöcsök

W:	Nincs

X:	Nincs

Y:	Nincs

Z:	Zöld küllő • Zöldike

Zs:	Zsezse

Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...

Forrás: Magyar Wikipédia Nyírfajd
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfajd témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Kertészet/Madarak/Nyírfajd&oldid=411792”

Kategória:

Védett madarak

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
 [[Kategória:Védett madarak]]
-{{Kert-kártevők}}
+{{Kert-főcím}}
 {{Kert fejezetek}}
 <br/>
-[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
+[[Fájl:Black Grouse Nationalpark Bayerischer Wald.jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
+[[Fájl:Teeri.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
 <br/>
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin||-}}
+{{latin|Lyrurus tetrix|Tetrao tetrix}}
 {{népies|-}}
+<br/>
+: A nyírfajd a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. Besorolása vitatott, egyes szerzők a Tetrao nemhez sorolják Tetrao tetrix néven.
-{{Védett-madarak|}}
+{{Védett-madarak|50 000}}
+<br/>
+: Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos. Albánia, Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Kína, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Mongólia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság területén honos.
+: Országosan kihalt Horvátországban, Magyarországon és Törökországban. Betelepítették Kanadába és az Amerikai Egyesült Államok területére. Kóborló Bosznia-Hercegovina, Dánia, a Feröer szigetek, Korea és Macedónia területén. Megtalálható a hegyvidéki fenyvesekben és kevert erdőkben, ahol lehetőleg bogyótermő cserjékben gazdag területek vannak. Éger- és nyírligetekben is fészkel.
-:
+: Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm. A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik.
+: A kikelt fiókákat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint ízeltlábúakkal eteti, később csigákat, gilisztákat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten növényevők: elsősorban áfonya és boróka bogyóival, friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkoznak.
+: Dürgés idején (ez általában április-májusra, magashegységekben júniusra esik) a kakasok minden évben ugyanott összegyűlnek, és peckes lépésekkel, ugrálással, messze hangzó, bugyborékoló hangot hallatva, egymás közti küzdelemmel próbálják felhívni a tojok figyelmét. Mivel poligám madarak, egy idő után minden kakas szerencséssé válhat. Fészkét dús aljnövényzetű erdők talajára, fák, bokrok tövébe készíti. A fészekalj általában 6-10 tojásból áll, melyen a tojó 24-26 napig kotlik. 10-14 napos korukban rövidebb távra már elrepülnek a kikelt fiókák.
+: A Kárpát-medencében csak a Kárpátok magasabban fekvő erdős területein él.
+: Magyarországon a korábbi adatok szerint a 19. században fordult elő utoljára, méghozzá a Nyírségben, de újabb adatok szerint a Sajó menti erdőkben, Bánhorváti, Putnok, Sajóvelezd környékén 1900-ban még „java” dürgés volt. 1924-ben Földváry Miksa ugyanitt még lőtt dürgő kiskakast.[1] 2006-ban a Nyírerdő Rt. területén tenyésztési és visszatelepítési program indult többek között a Safari Club International (SCI) Közép-Magyarországi Egyesületének támogatásával. Jelenleg az állomány felszaporítása és a lehetséges visszatelepítési (repatriációs) helyszínek ökológiai felmérése folyik.
+:
+: '''Magyarországon védett!'''
+<br />
+'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
 <br/>
 </div></div>
-{{Madarak-trt}}
+{{Védett madarak-trt}}
 {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
-{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László'''  Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
+{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László'''  Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
 <br/>
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Lyrurus tetrix|{{SUBPAGENAME}}}}