„Kertészet/Madarak/Gödény” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
__NOTOC__
[[Kategória:Madarak]]
{{Kert-kártevőkfőcím}}
{{Kert fejezetek}}
<br/>
[[Fájl:Momoiro pelican Obihiro.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)]]
[[Fájl:Brown Pelican Pelecanus occidentalis National Aviary 2000px.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Barna gödény]]
 
[[Fájl:Pelecanus crispus at Beijing Zoo.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Borzas gödény]]
<br/>
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Pelecanidae|-}}
{{népies|-}}
<br/>
: A gödényfélék, hétköznapi nevükön pelikánok a madarak osztályának és gödényalakúak rendjének a névadó családja. Ebbe a családba 1 madárnem és 8 recens faj tartozik.
 
: A gödény szó az ótörök kutan rokona, ugyanúgy mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent. A kutan ótörök szóalakja eleve a hattyú származéka, amely quɣu a jenyiszeji ótörök feliratokban. A karluk és szibériai török nyelvek többségében a hattyút és a pelikánt ugyanaz a szó jelöli. A hattyút két ugor nyelvben hasonló szavak jelölik: hanti köteng, manysi kotang, ezek török átvételek. A pelikán szó eredete az azonos jelentésű ógörög pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, a pelekaó („fejszével vág”) származéka, a peleküsz („fejsze”) szó alapján.
{{Védett-madarak|}}
 
: Trópusi, szubtrópusi és mérsékelt öveken élnek. Előfordulnak minden földrészen. A Duna-delta két gödényfaja a rózsás gödény és a borzas gödény.
:
 
: Mivel táplálékukként sok hal szükséges, és nem tudnak víz alá merülni, inkább a sekély tavaknál élnek. Több fajt is találtak a sós vízen, és amelyekről bebizonyosodott, hogy kitelelnek a nyílt vízen is.
 
: A pelikánok nagy vízi madarak, közülük is a legnagyobb a borzas gödény, amelynek testhossza 180 centiméter, testtömege 13 kilogramm, szárnyfesztávolsága 3,45 méter. A legkisebb a barna gödény, melynek szárnyfesztávolsága 2 méter, testtömege 4 kilogramm. A legszembetűnőbb a 25–47 centiméteres csőrük, közülük is az ausztrál pelikánnak a leghosszabb: a kifejlett példányoké elérheti a 34-47 centimétert. Csőrük alatt akár 13 literes torokzacskó található, amely a táplálkozásban segíti őket. Szárnyaik hosszúak és szélesek. A pelikánok akár 5000 kilométeren keresztül tudnak repülni megállás nélkül, 56 km/h sebességgel és 3000 méteres magasságban. Lábujjaik között úszóhártya található, lábaik távol vannak egymástól. Tollazatuk minden fajnál fehér és a szárnyuknál fekete, kivéve a barna pelikánt, amelynek a neve árulkodik a színéről.
 
: Táplálékuk szinte kizárólag halakból áll. Naponta testtömegük 10%-ának megfelelő tömegű táplálékot fogyasztanak el, ez körülbelül 1,2 kg halat jelent. Főleg csoportokban vadásznak, így bekerítik a halakat, és azok a sekély vízben nem tudnak a mélységbe menekülni, így könnyen el lehet kapni őket.
 
: A pelikánok telepekben fészkelnek. Szaporodási időszakuk tavasszal kezdődik, az Észak-Amerikában élő fajoknál áprilisban. A trópusi klímákban nem rögzített, mivel egész évben lehetséges. Fészeképítésük nagyon eltérő, egyes fajnál csak egy mélyedésből áll, más fajoknál ágakból és levelekből áll, melynek átmérője 75 centiméter, magassága 30 centiméter. Fészekaljuk általában két tojásból áll, melyet 30–36 napon belül kiköltenek.
:
<br />
'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>
217 076

szerkesztés

Navigációs menü