„Növények/S/Spenót” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
[[Fájl:Spinacia oleracea Spinazie bloeiend.jpg|thumb|200px|right|Spenót]] |
[[Fájl:Spinacia oleracea Spinazie bloeiend.jpg|thumb|200px|right|Spenót]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin2|Spinacia oleracea|Peronospora farinosa f.sp. spinaciae}} <ref>[[https://www.rijkzwaan.hu/h%C3%ADrek/%C3%BAj-spen%C3%B3t-peronoszp%C3%B3ra-t%C3%B6rzset-regisztr%C3%A1ltak-pfs-17 új spenót peronospóra]]</ref> |
|||
{{latin|Spinacia oleracea| -}} |
|||
{{népies|paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.}} |
{{népies|paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.}} |
||
<br/> |
<br/> |
||
A '''spenót''' a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. |
:A '''spenót''' a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. |
||
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a [[mórok]] Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.<ref>[http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=43 World's Healthiest Foods]</ref> Magyarországra korán eljutott, [[Szikszai Fabricius Balázs]] ''Nomenclaturájában'' (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget. |
:Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a [[mórok]] Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.<ref>[http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=43 World's Healthiest Foods]</ref> Magyarországra korán eljutott, [[Szikszai Fabricius Balázs]] ''Nomenclaturájában'' (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget. |
||
A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''. |
:A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''. |
||
'''Jellemzői''' |
'''Jellemzői''' |
||
[[Egyéves]], néha [[kétéves]] növény, a [[mérsékelt égöv]] alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, [[Szár (botanika)|szára]] egyenes, [[levél (botanika)|levelei]] változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. [[Kétlaki]] növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú [[virág]]ok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. [[Hosszúnappalos]] növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a [[jarovizáció]]ra. |
:[[Egyéves]], néha [[kétéves]] növény, a [[mérsékelt égöv]] alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, [[Szár (botanika)|szára]] egyenes, [[levél (botanika)|levelei]] változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. [[Kétlaki]] növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú [[virág]]ok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. [[Hosszúnappalos]] növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a [[jarovizáció]]ra. |
||
Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos [[mag]] található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik. |
:Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos [[mag]] található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik. |
||
'''Felhasználása''' |
'''Felhasználása''' |
||
A [http://www.edenkert.hu/konyhakert/levelzoldsegek-salatak/paraj-spinat-spinot-spinac-spenat-ez-mind-spenot-/2093/ spenót] leveleiben triterpén-[[szaponinok]], [[betain]], [[vitamin]]ok, [[oxálsav]], [[nitrát]]ok találhatók. Leggyakrabban [[főzelék]]növényként vagy [[saláta (étel)|salátaként]] használják fel, iparilag pedig [[klorofill]] előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani. |
:A [http://www.edenkert.hu/konyhakert/levelzoldsegek-salatak/paraj-spinat-spinot-spinac-spenat-ez-mind-spenot-/2093/ spenót] leveleiben triterpén-[[szaponinok]], [[betain]], [[vitamin]]ok, [[oxálsav]], [[nitrát]]ok találhatók. Leggyakrabban [[főzelék]]növényként vagy [[saláta (étel)|salátaként]] használják fel, iparilag pedig [[klorofill]] előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani. |
||
'''Környezeti igénye''' |
'''Környezeti igénye''' |
A lap 2021. december 15., 12:15-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Spenót
- (Spinacia oleracea, | Peronospora farinosa f.sp. spinaciae } fajok [1]
- Más neve(i): paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
- A spenót a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.
- Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[2] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
- A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
Jellemzői
- Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.
- Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
Felhasználása
- A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
Környezeti igénye
- A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.
A fajták felosztása
- Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.
Fajtáit télállóságuk alapján két csoportra osztják.
Téli spenót fajták:
- - Viroflay,
- - a Matador,
- - Eszkimó (Gaudry).
Nyári spenót fajták
- - Dánia királya,
- - Julianna.
Fontosabb kártevők és betegségei
- A parajszövőmoly (Heliodines roesella) fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
- leggyakoribb kártevői a levéltetvek, legveszedelmesebb betegsége a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
- A betegség alacsony hőmérsékleten (8-18 °C) és csapadékos években jelentkezik
- A levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg
- A folt fonáki részén lilásbarna penészgyep
- A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek
Védekezés Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)
- 4 lombleveles korban, majd
- 8 lombleveles korban állománypermetezés RÉZOXIKLORID 50 WP
Szaporítása
- Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.
Ápolási munkák
- A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.
Hajtatása
- Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
- Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
- Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó elővetemény .
Spenót a kultúrában
- Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
- A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.
Hasonló növények
- Sóska (Rumex acetosa)
- Mángold (Beta vulgaris)
- laboda vagy Kerti laboda| (Atriplex spp.)
- Parajlibatop (Chenopodium bonus-henricus)
Források
- Spenót szócikk a Pallasban
- Terebess konyhakert: Spenót
- A spenót termesztése
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
Külső hivatkozások
- A spenót termesztése és felhasználása
- A spenót, mint nemkívánatos étel egy animációs sorozatban
- A spenót vitaminjai
Lásd még: Spenót
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)