„Növények/S/Spenót” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:
A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''.
A [[parajszövőmoly]] fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a [[levéltetű|levéltetvek]] és a spenótperenoszpóra ''(Peronospora spinaciae)''.


== Jellemzői ==
'''Jellemzői'''
[[Egyéves]], néha [[kétéves]] növény, a [[mérsékelt égöv]] alatt képes áttelelni. Mintegy 30&nbsp;cm magasra megnövő, [[Szár (botanika)|szára]] egyenes, [[levél (botanika)|levelei]] változatos méretűek (2–30&nbsp;cm hosszúak, 1–15&nbsp;cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. [[Kétlaki]] növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4&nbsp;mm átmérőjű, nőivarú [[virág]]ok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. [[Hosszúnappalos]] növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a [[jarovizáció]]ra.
[[Egyéves]], néha [[kétéves]] növény, a [[mérsékelt égöv]] alatt képes áttelelni. Mintegy 30&nbsp;cm magasra megnövő, [[Szár (botanika)|szára]] egyenes, [[levél (botanika)|levelei]] változatos méretűek (2–30&nbsp;cm hosszúak, 1–15&nbsp;cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. [[Kétlaki]] növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4&nbsp;mm átmérőjű, nőivarú [[virág]]ok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. [[Hosszúnappalos]] növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a [[jarovizáció]]ra.


Termése gyakran tüskés felületű, 5–10&nbsp;mm-es makkocska, melyben számos [[mag]] található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
Termése gyakran tüskés felületű, 5–10&nbsp;mm-es makkocska, melyben számos [[mag]] található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.


== Felhasználása ==
'''Felhasználása'''
A [http://www.edenkert.hu/konyhakert/levelzoldsegek-salatak/paraj-spinat-spinot-spinac-spenat-ez-mind-spenot-/2093/ spenót] leveleiben triterpén-[[szaponinok]], [[betain]], [[vitamin]]ok, [[oxálsav]], [[nitrát]]ok találhatók. Leggyakrabban [[főzelék]]növényként vagy [[saláta (étel)|salátaként]] használják fel, iparilag pedig [[klorofill]] előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
A [http://www.edenkert.hu/konyhakert/levelzoldsegek-salatak/paraj-spinat-spinot-spinac-spenat-ez-mind-spenot-/2093/ spenót] leveleiben triterpén-[[szaponinok]], [[betain]], [[vitamin]]ok, [[oxálsav]], [[nitrát]]ok találhatók. Leggyakrabban [[főzelék]]növényként vagy [[saláta (étel)|salátaként]] használják fel, iparilag pedig [[klorofill]] előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.


== Környezeti igénye ==
'''Környezeti igénye'''
: A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.
: A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.
== A fajták felosztása ==
'''A fajták felosztása'''
: Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.
: Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.


42. sor: 42. sor:
:- Julianna.
:- Julianna.


== Fontosabb kártevők és betegségei ==
'''Fontosabb kártevők és betegségei'''
: A [[Kertészet/Lepkefélék/Parajszövőmoly|parajszövőmoly]] ''(Heliodines roesella)'' fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
: A [[Kertészet/Lepkefélék/Parajszövőmoly|parajszövőmoly]] ''(Heliodines roesella)'' fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
: leggyakoribb kártevői a [[levéltetvek]], legveszedelmesebb betegsége a [[spenótperenoszpóra]] ''(Peronospora spinaciae)''.
: leggyakoribb kártevői a [[levéltetvek]], legveszedelmesebb betegsége a [[spenótperenoszpóra]] ''(Peronospora spinaciae)''.
50. sor: 50. sor:
: A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek
: A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek


== Védekezés ==
'''Védekezés'''

Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)
Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)
: 4 lombleveles korban, majd
: 4 lombleveles korban, majd
: 8 lombleveles korban állománypermetezés [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Rézoxiklorid 50 WP|RÉZOXIKLORID 50 WP]]
: 8 lombleveles korban állománypermetezés [[Kertészet/Növényvédők/Gombaölők/Rézoxiklorid 50 WP|RÉZOXIKLORID 50 WP]]
== Szaporítása ==
'''Szaporítása'''
: Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.
: Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.
== Ápolási munkák ==
Ápolási munkák
: A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.
: A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.
== Hajtatása ==
Hajtatása
: Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
: Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
: Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
: Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.

A lap 2021. december 15., 12:08-kori változata

A lap mérete: 7634 bájt

Növények

Spenót

Spenót
Spenót
(Spinacia oleracea, Syn: -)
Más neve(i): paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.


A spenót a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.

Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[1] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.

A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).

Jellemzői Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.

Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.

Felhasználása A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.

Környezeti igénye

A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.

A fajták felosztása

Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.


Fajtáit télállóságuk alapján két csoportra osztják.

Téli spenót fajták:

- Viroflay,
- a Matador,
- Eszkimó (Gaudry).

Nyári spenót fajták

- Dánia királya,
- Julianna.

Fontosabb kártevők és betegségei

A parajszövőmoly (Heliodines roesella) fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
leggyakoribb kártevői a levéltetvek, legveszedelmesebb betegsége a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
A betegség alacsony hőmérsékleten (8-18 °C) és csapadékos években jelentkezik
A levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg
A folt fonáki részén lilásbarna penészgyep
A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek

Védekezés Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)

4 lombleveles korban, majd
8 lombleveles korban állománypermetezés RÉZOXIKLORID 50 WP

Szaporítása

Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.

Ápolási munkák

A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.

Hajtatása

Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó elővetemény .

Spenót a kultúrában

  • Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
  • A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.

Hasonló növények

Források

  1. World's Healthiest Foods

Külső hivatkozások


Lásd még: Spenót

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)