„Kertészet/Lepkefélék/Almailonca” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
'''Magyarországon:''' |
'''Magyarországon:''' |
||
: [[Növények/A/Alma|alma]], [[Növények/C/Cseresznye|cseresznye]], [[Növények/F/Fekete ribiszke|fekete ribiszke]], [[Növények/G/Galagonya|galagonya]], [[Növények/K/Kökény|kökény]], [[Növények/K/Köszméte|köszméte]], [[Növények/M/Málna|málna]], [[Növények/M/Mandula|mandula]], [[Növények/M/Meggy|meggy]], [[Növények/N/Naspolya|naspolya]], [[Növények/Őszibarack|őszibarack]], [[Növények/S/Sajmeggy|sajmeggy]], [[Növények/Sz/Szamóca|szamóca]], [[Növények/Sz/Szeder|szeder]][[Növények/Sz/Szilva|szilva]], és [[Növények/V/Vörös ribiszke|vörös ribiszke]] szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje. |
: [[Növények/A/Alma|alma]], [[Növények/C/Cseresznye|cseresznye]], [[Növények/F/Fekete ribiszke|fekete ribiszke]], [[Növények/G/Galagonya|galagonya]], [[Növények/K/Kökény|kökény]], [[Növények/K/Köszméte|köszméte]], [[Növények/M/Málna|málna]], [[Növények/M/Mandula|mandula]], [[Növények/M/Meggy|meggy]], [[Növények/N/Naspolya|naspolya]], [[Növények/Őszibarack|őszibarack]], [[Növények/S/Sajmeggy|sajmeggy]], [[Növények/Sz/Szamóca|szamóca]], [[Növények/Sz/Szeder|szeder]][[Növények/Sz/Szilva|szilva]], és [[Növények/V/Vörös ribiszke|vörös ribiszke]] szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje. |
||
:Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az [[Kertészet/Lepkefélék/Almamoly|almamolyétól]], mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik. |
:Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az [[Kertészet/Lepkefélék/Almamoly|almamolyétól]], mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik. |
||
A lap jelenlegi, 2021. november 4., 22:28-kori változata
Kártevők
Almailonca
- (Adoxophyes reticulana, Syn: Adoxophyes orana)
- Más neve(i): -
- A w:valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék családjának egyik, hazánkban is honos faja.
- Ez a palearktikus faj összefüggő területen él Dél-, Közép- és Nyugat-Európában, valamint Angliában és a magas észak kivételével Észak-Európában. Dél-Oroszországban, az Észak-Kaukázusban, valószínűleg egész Szibériában, továbbá Kínában és Japánban foltokban fordul elő. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, de eltérő gyakorisággal.
- Jellegzetesen vörösbarna szárnyait vékony haránt-sávok mintázzák. A szárny fesztávolsága 15–23 mm.
- Közép-Európában, így nálunk is egy-egy évben két nemzedéke kel ki. A második nemzedék hernyói
L2 vagy L3 stádiumban telelnek át, és tavasszal fejezik be fejlődésüket. A tél után feléledő hernyók berágják magukat a fakadó rügyekbe, majd a hajtások és a virágok belsejében rágnak tovább. A nyári nemzedék hernyói kezdetben fehér szövedékháló alatt rágják a leveleket, később az érő gyümölcshöz szőtt levél védelmében a gyümölcsöt is hámozgatják.
- Az almailonca nagyon polifág faj. Hernyóinak kártételét számos gyümölcsről jelentették.
Magyarországon:
- alma, cseresznye, fekete ribiszke, galagonya, kökény, köszméte, málna, mandula, meggy, naspolya, őszibarack, sajmeggy, szamóca, szederszilva, és vörös ribiszke szerepel a károsított gyümölcsök listáján, Európa más országaiban még számos más lombos fa és cserje.
- Az utóbbi években hazánkban az almások legjelentősebb kártevő sodrómolyává vált. Kárképe mindig jól megkülönböztethető az almamolyétól, mert az csak a gyümölcs belsejében táplálkozik.
Külső hivatkozások
Forrás: Almailonca - (2011. március 1., 06:32 (CET)}
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935