„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{Növ-fejezetek}} |
{{Növ-fejezetek}} |
||
{{növény-abc}} |
{{növény-abc}} |
||
[[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] |
[[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin|Prunus armeniaca| vagy ''Armeniaca vulgaris }} |
{{latin|Prunus armeniaca| vagy ''Armeniaca vulgaris }} |
||
22. sor: | 23. sor: | ||
== Jellemzése == |
== Jellemzése == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. |
A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. |
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. |
||
== Talajigénye == |
|||
== Tápanyagigénye == |
== Tápanyagigénye == |
||
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. |
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. |
||
41. sor: | 40. sor: | ||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
*[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] |
*[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] |
||
{{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez |
{{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} |
||
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
<br/> |
<br/> |
A lap 2021. március 30., 05:01-kori változata
Kajszibarack (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 50 kcal 200 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
Kajszibarack (szárított) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Energia 240 kcal 1010 kJ | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
- (Prunus armeniaca, Syn: vagy Armeniaca vulgaris )
- Más neve(i): kajszibarackfa, kajszibarack, kajszi, sárgabarack
A kajszibarack egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Tápanyagigénye
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat (Armeniaca aetheroleum) is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. [1][2]
Lásd még
Lásd még: A növényről Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Kajszibarack