„Kertészet/Madarak/Hegyi fakusz” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
<br/> |
<br/> |
||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{Madarak-trt}} |
|||
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
||
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} |
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} |
A lap 2021. március 14., 05:36-kori változata
A lap mérete: 1821 bájt
Hegyi fakusz
Hegyi fakusz
- (Certhia familiaris, Syn: -)
- Más neve(i): hosszúkarmú fakúsz
- Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
- A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.
- A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.
- Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló.
- Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
- Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
- A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.
- A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
- Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Hegyi fakusz
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)