„Kertészet/Madarak/Hegyi fakusz” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor: 30. sor:
<br/>
<br/>
</div></div>
</div></div>
{{Madarak-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}

A lap 2021. március 14., 05:36-kori változata

A lap mérete: 1821 bájt

Hegyi fakusz



Hegyi fakusz
Hegyi fakusz
(Certhia familiaris, Syn: -)
Más neve(i): hosszúkarmú fakúsz


Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)


A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.
A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.
Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló.
Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.
A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Hegyi fakusz

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi fakusz témájú médiaállományokat.