„Kertészet/Madarak/Hegyi fakusz” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
[[Fájl:Certhia familiaris 1 (Martin Mecnarowski).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
[[Fájl:Certhia familiaris 1 (Martin Mecnarowski).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
[[Fájl:IKAl 20101121 Vogel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
[[Fájl:IKAl 20101121 Vogel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
<br/>
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Certhia familiaris|-}}
{{latin|Certhia familiaris|-}}
{{népies|hosszúkarmú fakúsz}}
{{népies|hosszúkarmú fakúsz}}
<br/>

A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.

{{Védett-madarak|25 000}}
{{Védett-madarak|25 000}}
<br/>
: A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.


: A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.
: A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.

A lap 2021. március 14., 05:35-kori változata

A lap mérete: 1805 bájt

Hegyi fakusz



Hegyi fakusz
Hegyi fakusz
(Certhia familiaris, Syn: -)
Más neve(i): hosszúkarmú fakúsz


Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)


A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.
A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.
Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló.
Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.
A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Hegyi fakusz

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi fakusz témájú médiaállományokat.