„Növények/M/Mecsekifű” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Melittis melissophyllum 120605.jpg|thumb|200px|right|]]
[[Kép:Melittis melissophyllum 120605.jpg|thumb|200px|right|Mecseki fű]]


{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Melittis melissophyllum|Melittis melissophyllum carpatica, Melittis grandiflora}}
{{latin|Melittis melissophyllum|Melittis melissophyllum carpatica, Melittis grandiflora}}
{{drog|Melittidis herba| }}
{{népies|nagyvirágú méhfű, mecseki méhfű, mecseki fű, déli méhfű, délvidéki méhfű, erdei méhfű, Mecsek tea, mecseki tea}}
{{népies|nagyvirágú méhfű, mecseki méhfű, mecseki fű, déli méhfű, délvidéki méhfű, erdei méhfű, Mecsek tea, mecseki tea}}



A lap 2020. december 9., 03:52-kori változata

A lap mérete: 2974 bájt

Növények

Mecsekifű

Mecseki fű
Mecsekifű
(Melittis melissophyllum, Syn: Melittis melissophyllum carpatica, Melittis grandiflora)
Drog Melittidis herba,
Más neve(i): nagyvirágú méhfű, mecseki méhfű, mecseki fű, déli méhfű, délvidéki méhfű, erdei méhfű, Mecsek tea, mecseki tea

A nagyvirágú méhfű, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja. Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.


Felhasználható része(i): Melittidis herba

Gyógyhatását már az ókori orvosok is nagyra becsülték Dioszkoridész és Plinius sebeket kezelt a méhfű leveleivel. A X. században arab orvosok elsősorban nyugtatóhatása miatt alkalmazták. A mézes növény fájdalomcsillapító és görcsoldó hatását már Paracelsus idején felismerték, és rendszeresen használták menstruációs görcsök, emésztési problémák elmulasztására, fertőzések leküzdésére.

30–60 cm magas, szára négyoldalú, szőrös. Levelei 5–15 cm hosszúak, tojásdadok, durván csipkés-fogas szélűek, átellenes állásúak, válluk szíves, lekerekített vagy ék alakú is lehet, gyéren szőrösek. A virágok a levelek hónaljában fejlődnek, örvön-ként 5-7 virággal. A csésze szabálytalanul kétajkú, kissé felfújt, a párta 3–4 cm hosszú, csöves, felső ajka kerekded, fehér, alsó ajka bíboros vagy rózsás foltos. Virágzása: Május-június.


Tartalmaz:→ Illóolajat, flavonoid, kumarin, csersavat tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Szárított levél teája kellemes ízű, aromás, nyugtató, fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású, akár jeges hűsítő üdítőitalként is fogyasztható. - Vízhajtó teaként reggel éhgyomorra, és este lefekvés előtt egy csészével célszerű belőle fogyasztani. - A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt emésztő- és légzőszervi bántalmak esetén, teája üdítő italként is. - A cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. - Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.


Felhasználjuk:Friss leveleit saláták, gyümölcslevesek, szárnyas- és vadételek elkészítésénél is használhatjuk.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Mecsekifű


A Wikimédia Commons tartalmaz Mecsekifű témájú médiaállományokat.